Szerencsém vagy
Ne bánd kedvesem, hogy egyre okosabb leszek!
Ja, és bocs a délutáni nagyképűségemért,
néha annyira jólesik
hogy nem tudok ellenállni
kicsinységemnek.
De hát micsoda csoda,
ki kinek mozgatórugója,
én csak szerszám vagy mi,
te vagy a hintáztató, ó ja!
Vízen, völgyön, egeken át,
határokon gömbökön
s kalapácson, hát te vagy a Szerencsém!
Bekaptattam magamnak a horgot,
húzom míg enged húzni, lehet
jó lehet, hogy egyszer még nagyot bukok,
orra vagy hasra koppanok,
igen hasra inkább,
hogy megmosolyogjon mind
ki mer, kimer,
csak a vonalat próbálom követni,
tudod amit elhagytál,
magamnak értem, vagy mi.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
