Csak egy kék folt
Csak egy kék folt van az égen,
Igen, igen.
Hallomásból ismered te is,
Az az, amikor látod még a szeretőd
Arcát,
Az az, amikor még emlékszel az óvodai
Játékokra,
Az az, amikor eszedbe jut, hogy várnak valahol,
Tán otthon...
És emlékezel az egyezségre,
Amit a kezeddel kötöttél,
Az ötujjú rémmel, hogy ővele,
De senki mással vagy mindig,
Gesztikulálsz,
De a kék folt alól el nem állsz,
Mert hatalmas ereje van,
Beterít mindent,
Mindegy kint, mindegy bent,
Csak szemmé változik,
Nem mutattak ilyet
Semmilyen emberi mozik,
Haldokolsz, és eláraszt
Élettel a kék szem, mert már szem,
És látod magad benne,
Ahogy látod, mintha megjelenne,
Megjelenne a hatalmasabb,
Aki valamivel több,
Mint amit el tudsz képzelni,
És véged van, ülsz a buszon,
A gyilkosok szenvedélye
Megcsapolja véredet,
És ráderesztik a tunyaságnak
Hívott fekete vérebet.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
