ÉBREDÉS



amikor már vers se lehúz-felemel-tücsökzaj: ÉN!

felettem hatalom, maga a képzelet.
magam vagyok képzelet. mi több, csillagban másik arcban, temető.

kicsi csoport, nagycsoport, középcsoport

a kisemberek mindig függnek valaki mástól. eszerint közelednek-távolodnak.
a nagyemberek ülnek, és néznek. mindig egyformán.

és valóban nincs ember és ember, csak ez az egység.

s miért hogy minden mindennel összefügg? inkább kinézek ablakon.
ha süt a nap, mosolygom.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.