Hiszem
Te már hazaértél
S ez nem az én otthonom
A búcsú még ott ég
Szomorú arcomon
De tudom, minden sejtem érzi
El nem hagylak sohasem
Árnyékom árnyékod kíséri
Utad mindig keresztezem
Mindenütt magammal töltelek be
Nem hagyva másoknak helyet
Ha szellő vesz körül lengedezve
Azt hidd, hogy én érintelek
Ha füstölgő cigarettád nézed
Arról is én jussak eszedbe
S ha bánatot hoz rád a végzet
Reményt is én gyújtsak szívedbe
Körötted majd minden belőlem
Feléd nyújtja ágát, karjait
S eljő csak egyszer az időben
Hogy szíved, s szívem összetartozik
Várok, nem csüggedek soha
Amíg majd felkél a napunk
És te velem jössz oda
Hol mindketten otthon vagyunk
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.