Itt járt
Vonattal jött a kedvesem
Vártam a pályaudvaron
Jó volt hogy átkarolhatom
Keze kezemben megpihen
A hegyre fel halkan emelt
A drótkötél s rajta ketten
Azt hiszem félt – észrevettem
A kis szíve riadtan vert
A kilátón körbenézve
Én őt láttam – ő a tájat
Olyan szép volt – az már fájhat –
S lesétáltunk kéz a kézben
Fehér asztal ernyők alatt
Oly őszinte beszélgetés
Ám az idő nagyon kevés
Este megy vissza a vonat
A délután elmúlt – veled
Cseppkőbarlang zárva volt már
Mátyás templom hiába vár
Azt mondtad: - Majd legközelebb
Vonatod már régen elvitt
Két szál sínen messze vágtat
Vajon újra mikor látlak?
Párás szemmel állok még itt
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
