Könnyek nem olthatnak tüzet!
Testem fennakadt egy ágon,
senkije vagyok senkinek,
lelkemet sem találom,
valahol az is elveszett.
Könnyek nem olthatnak tüzet!
Gyerekfájdalmú álmot ringatok,
elmúlt szép éveket,
sírnak a kövek, borzadok,
zuhatag mossa az emlékeket,
Könnyek nem olthatnak tüzet!
Köröttem pokol lángja lobog,
hideg alagútban lépkedek,
lábam megroggyan, térdre hullok,
jaj, nekem mit tehetek?
Könnyek nem olthatnak tüzet!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: , 2007.06.20
