Jóslat

Elférünk titokzatosan messze egymástól,
a körülményekről beszélünk, és arról is minek,
tenyérjós szegődik hozzánk, merészen elkapja
kezedet, megmondja honnan jöttél, és a jövőről
mit mond? semmit, lemarad,
becsapottan, némán igyekszünk tovább,
és nem a szenvedély hajt, csupán a félelem:
egyedül maradunk, látod, hideg a kezed,
azt mondom egyedül, nekem elhiheted.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.