Van-e jogom?

Betonlapokat raktam a kertbe
hogy kerüljem a sarat és alatta
a magok ott maradtak
börtönbe zárva egy kiszámíthatatlan
örökké szunnyadásban.
A sövényt is nyírtam egyenes
általam kreált szimetriára és
a napot érző duzzadt rügyek
ott fekszenek a földön
mint gyalázott szüzek
ágyékuk félig kitárva,
ragacsos nedvük ráfolyik
ollóm erőszak köldökére.
Erkölcs hóhér vagyok,
kertemnek önző óvszere,
hogy megvédjem az ősbujaságtól.
De ki adott jogot alakítani
a formálhatatlant?






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.