NAPLÓK: Átnyúlok a hegyen
Legutóbbi olvasó: 2026-09-12 03:30 Összes olvasás: 6203| 6. | [tulajdonos]: szerelem út | 2015-09-07 15:39 |
Elmentél ( Oláh Imre, 2010.)
Elmentél, hogy megtalálj Hajna,
hogy hiányodból lehessek újra
zendülő nyár,
hogy lehessek újra a kezdet,
míg a varjak ismét nem jönnek,
s letűn' a táj.
Elhagytál, hogy visszakapj végleg,
botladozunk, mint összetört népek:
valaki vár
hajlott csönd fölött a szótlan, hogy
kinyithassa újra szórtan, mint
szírmát a szár
leteszem már melletted kezem,
nem kísért és nem vonz semmi sem,
tied a szám
vártad, hogy mondjam ki: "Féltlek!"
hogy "Nélküled nem annyit érek!"
" Hogyan tovább?"
Ami elhal, csak az élhet végleg,
búzából csak így lehet élet,
máshogy soha
bordám, ha elhalva leomlik,
csak Szellemből lehetek jobb itt,
Jézus szava
azt is kell viselnünk, ha tőrnek,
így leszünk csak kipróbált ércek...
Örökké társ
2010. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
