NAPLÓK: történetecskék Legutóbbi olvasó: 2024-05-18 22:31 Összes olvasás: 23265| 3. | [tulajdonos]: Beépített múlt | 2006-09-28 10:01 | A Bölcs sánta volt. Bal lábával, s az ördögpatkója-vastag cipőtalppal, kicsit kifordítva lépett. Emlékszem, az éjjeli ellenőrzés idején, mikor lefelé botorkált a lépcsőn, a nem emberi járás hangjaitól görcsbecsavarodva feküdtünk ágyainkban. Homloka szögletes, arca túl hosszú, seszínű szemeiben idegenség. Soha nem éreztük, hogy nő. A gyerekszem a nemek mögött keres, s oda látja örökölt szörnyképeit. Számunkra ő a Bölcs volt, akitől féltünk, bár nem emlékszem, hogy valaha is tett volna olyat, ami ártott volna nekünk, vagy bántott volna minket, akárcsak hangosabb beszéddel. Igaz, nevetni sem láttuk őt soha. Később, tíz évesen, amikor először éreztem, hogy látok, észrevettem őt. A csöndet láttam, mi körbevette, s az angyalt, aki szögeletes arca mögött ült és mosolygott. Nem szóltunk egymáshoz soha, de tíz éves koromtól én egyedül többé nem féltem tőle. Ismertem már és megszerettem. Ez idő tájt gondoltam arra először, hogy a felnőttek között meghatározhatatlan tartalmú csaták folynak, s csordaszellemük sokkal kifinomultabb, de kegyetlenebb, mint nekünk gyerekeknek.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
