NAPLÓK: weinberger Legutóbbi olvasó: 2024-05-07 11:23 Összes olvasás: 150638Olvasói hozzászólások nélkül| 709. | Filip Tamás: indián | 2017-08-29 17:34 | Szerintem, a fehér ember is volt valaha "indián". Ő is értette a a földet és az eget, tudta és hitte a nagy és igaz történeteket, amelyek eligazították az egész életét.
A gyermek a maga egyedi életében valahogy megismétli ugyanazt. A tudástól a felejtésig ível az ő útja is. A felejtést persze cifrázza megannyi új tudás, de ezek általában nem a lényegről, hanem a praktikumról szólnak. Hogyan legyél rendületlen híve az új világnak. | |
| 708. | [tulajdonos]: óra | 2017-08-29 16:50 | | Hallottam valahol egy indián bölcsességet arról, mi a véleményük az órák tavaszi és őszi átállításáról. Nos, nagyjából ez: "A fehér ember azt hiszi, hogy ha levág egy darabot a takarója végéről, és hozzávarrja a levágott darabot a takarója elejéhez, akkor hosszabb lesz a takarója." | |
| 707. | [tulajdonos]: víz | 2017-08-28 13:06 | A víz: áldás és átok
Az alábbi eszmefuttatásban a Föld bolygón legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló anyag: a víz ambivalens jellegére utaló példák sorakoznak. Fontos tudnunk, hogy a víz látszólag bármiféle külső energia közlése nélkül képes felvenni (legalább) háromféle halmazállapotot a természetes környezetünkben, és átváltani az egyikből a másikba.
A folyékony víz életmentő, de gyilkos is. Megóvja az embert, állatot, növényt a kiszáradástól, a talajban természetes oldószerként segíti a növények tápanyagfelvételét, és ezzel fotószintézisüket és oxigéntermelésüket is. Másrészt viszont szökőár (cunami) formájában, nagy tömegű csapadékként árvizet, földcsuszamlást és sárlavinát okozva, vagy a nagy víztárolók gátját átszakítva könyörtelenül nyel el embert, állatot, és pusztít el minden értéket.
A folyékony víz természetes szállítási útvonal, elengedhetetlen komponense számos élvezeti cikknek, alapanyaga a személyi és tárgyi higiéniának, vonzó sport- és szabadidős tevékenységek terepe, élettere hasznos és különleges élőlényeknek; hagyományos (vízimalom, vízerőmű) és távlati (elemeire bontva) energiaforrás. Szökőkútként, mesterséges vízesésként a településkép esztétikai eleme.
A szilárd víz (jég) segíti az élelmiszerek tartósítását, helyi érzéstelenítő, szintén a közege számos sporttevékenységnek, akárcsak a kristályos állapotú víz: a hó, amely azonban lavina formájában már korántsem a barátunk. Hasonló mondható el a heggyé torlódott jégről is, amely képes a tenger fenekére küldeni akár több ezer tonnás hajókat.
Olyan hajókat is, amelyeket légneművé forrósított vízgőz hajt. A rendelkezésére álló térfogatot hiánytalanul kitöltő, de szintén csaknem korlátlanul összenyomható gőz ereje képes mozgásban tartani több ezer tonna hasznos terhet továbbító vasúti szerelvényeket, szelídebb formájában elsimítja ruháink gyűrődéseit, vagy vészjelző szirénákat működtet.
Nem feltétlenül szükséges azonban külső energia ahhoz, hogy a folyékony víz légneművé váljék. A felületi párolgás tartja fenn a víz körforgását, fogyaszthatóvá hűti a forró folyadékot.
Nem véletlen, hogy a víz számos közmondásunkban, szólásunkban szerepel. Képes partot mosni akkor is, ha lassú, és aki őt prédikálja, az nem feltétlenül Bornemissza. Közvetett említés tétetik róla az „olcsó hús” nevű termék minőségbiztosítási előírásaiban és fogyasztóvédelmi szakértői tanúsítványaiban. A „vékony jégen jár” és a „kár a gőzért” szófordulatok kitérnek a többi halmazállapotra is.
Számos jövőkutató állítja, hogy a víz egyre növekvő fontosságú stratégiai értékű természeti kincsünk. Bánjunk hát vele méltó módon!
| |
| 706. | [tulajdonos]: terror | 2017-08-23 13:53 | Jelenlegi ismereteink szerint a Földet benépesítő biológiai lények közül egyedül az Ember képes elvont gondolkodásra. Ez a képessége tette alkalmassá, talán önnön halandóságának felismerésén keresztül, egyebek között a vallás kialakítására. Pontosabban szólva természetesen helytől és időtől függően eltérő, nem egyszer ellentmondó, sőt ellenséges vallások sorának kialakítására.
Nem megyek végig a teljes gondolatsoron, csak a végső kérdést teszem fel. Állíthatjuk-e, természetesen a tévedés kockázatával, hogy ha az ember agyának fejlettsége és bonyolultsága megmaradt volna mondjuk a sertés vagy a delfin szintjén, akkor ma nem létezne terrorizmus? | |
| 705. | [tulajdonos]: Gyökerek | 2017-08-21 14:31 | Sokunk számára ismert a „marslakók” története: azoké a Magyarországról kivándorolt fizikusoké, matematikusoké, mérnököké, akik új hazájukban fejlesztették tökélyre és ültették át a gyakorlatba az atombomba elvét. Kevésbé köztudomású azonban, hogy századokkal korábban is tevékenykedtek olyan híres személyek, akik szintén rendelkeztek magyar gyökerekkel. Le sem tagadhatják ezt, már csak a nevük miatt sem; közéjük tartozott például Oroszlánszívű Richárd, Földnélküli János, vagy Rőtszakállú Frigyes.
Sokkal bonyolultabb az eredet azonosítása olyankor, amikor a világtörténelemnek, az egyetemes művészeteknek vagy tudományoknak egy befogadó országban letelepedett, majd később híressé vált képviselői (vagy a felmenőik) nevet változtattak. Ilyenkor a korabeli egyházi anyakönyvi kivonatok megsárgult oldalai siethetnek csak a kutatók segítségére. Ezekből derülhet fény például arra, hogy mind a nagy olasz reneszánsz festő és szobrász, Mihályangyal Jótörött, mind a máig legnagyobb brit drámaíró, Rázódárda Vilmos, szintén hazánkban látta meg a napvilágot. Nem kivétel ez alól a híres orosz romantikus zeneszerző, Péter Illés Teakovács sem, aki egyik szerzeményében, a Diótörőben egy táncbetéttel emlékezett meg önnön eredetéről.
A világtörténelmet a nagy francia hadvezér, császár, majd szigetlakó Jórész Nápolyi képviseli, de a sport és a politika sem kivétel: ezen a területen a tévesen osztrák származásúnak vélt amerikai ex-kormányzó, Arnold Feketetojású a legismertebb közszereplő.
Meggyőződésem, hogy a fenti példák korántsem merítik ki idegen néven világhíressé vált hazánkfiainak (esetleg -leányainak) sorát. A kutatók kitartó, türelmes munkája előbb-utóbb fényt derít egyre több olyan tényre, amelyek alkalmasak a honfikebel büszkeségének további duzzasztására.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 704. | Gyurcsi: tucat | 2017-08-20 23:34 | | Amikor régen - a fahajók korában - ki- vagy berakodás folyt, egy ember, a tallyman számolt. Papír nélkül megtehette, akár beszélgetés közben is, és nem felejtette el, hogy hol tart. A bal keze hüvelykujját a kisujja legkülső percéhez illesztette, az volt az 1. A középső perchez, az a 2. A legbelsőhöz, az a három. A gyűrűs legkülső a 4, középső az 5, stb. Amikor végzett az ujjaival, az 1 tucat, a jobbkezén ugyanígy jelezte az 1-et, a ballal meg kezdte elölről. Így 12 tucatig azaz 144-ig mindig tudta, hogy hol tart, ha szóltak is hozzá, vagy bármi történt. Gondolom minden 144 után lehajított egy pint valamit, aztán a részegsége foka utalt arra, hogy hány ilyen volt. | |
| 703. | [tulajdonos]: Dutzend | 2017-08-20 15:30 | Tucatgondolatok
Már sokkal korábban meg kellett volna tennem, hogy előre bocsátom: a hasonló laikus morfondírozások mindig a saját elmélkedésemből indulnak el, legfeljebb néha fordulok internetes segítséghez. Ezúttal a tizenkettes számrendszerhez kapcsolódó gondolataimat osztom meg alább.
A digitális világban az eszközök – és a kapcsolódó szakma profi és félprofi szakemberei, de a szakmát elsajátítani szándékozó amatőrök is – csak kényszerből használják a kinti világban megszokott tízes számrendszert; a gépek lelkéhez a bináris, oktális és hexadecimális (2, 8, illetve 16 alapú) számábrázolás áll közelebb. Bizonyos eszközök, rendszerek, sőt szólások is megőrizték azonban a speciális 12 alapú számrendszer használatának nyomait is. Biztos, hogy egyes praktikus feladatok végrehajtására jobban lehetett használni, mint a tízes számrendszert; például azért is, mert az utóbbival szemben nem kettő, hanem négy osztója is van.
Ha példák után kutatunk, azonnal felidézi mindenki az időmérésre szolgáló órát, amely a nap-óra-perc-másodperc átszámítás minden lépésében a 12 többszöröseit használja. De ilyen példa az év hónapjainak száma és a darabszám egységeként korábban használt „tucat” szó is. Nem túl sok idő múlt el azóta sem, hogy az angol pénzegységek rendszeréből eltűnt a korábbi penny, amelyből 12 tett ki 1 shillinget.
Vannak azonban egyéb, nem azonnal felismerhető nyomai is a tizenkettes számrendszernek. Én ide sorolom, hogy a teljes kör 360 fokra (12 darab, egyenként 30 fokos „tortaszeletre”) osztható fel. Érdekes még, hogy egy 12 egységből álló egyenes szakaszt össze lehet hajtani derékszögű háromszöggé úgy, hogy mindhárom oldala egész számú (3, 4, 5) egységnyi hosszúságú legyen.
Most is szívesen fogadok kapcsolódó – akár kétségbe vonó, akár megerősítő – észrevételeket.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 702. | Gyurcsi: re fe(jetle)nség | 2017-08-16 15:36 | Egy bárdolatlan hóhér legalább olyan ciki, mint mondjuk egy pollenallergiás méhecske...
Az meg még cikibb, ha a királynő gyalog. A Polgár-lányok kottát karmolnának az orcájukra. | |
| 701. | [tulajdonos]: fe(jetle)nség | Gyurcsi: re-zöngicsél | 2017-08-16 15:27 | Lehet, hogy téves a dekódolásom, de a csóri Erzsébet és Csárli alatt a jelenlegi nagybrit uralkodót és az ex-trónörököst értettem. Mármost a jelenlegi királynő a Windsor ház sarja, mivel I. Erzsébettel a Tudorok kihaltak, és így a Hófehérke-történet már nem játszhat bele napjainkba. Nincs mese. Valóban fenyegeti őket a koldusbotra jutás réme.
És valóban, a franciák körében, akik nem voltak bárdolatlanok, egy időben igencsak elterjedt divattá vált a nemesi fejetlenség. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 700. | Gyurcsi: re-zöngicsél | 2017-08-16 15:05 | Azt hiszem, a szőrtelenítés a Nocszocforr angol változata, és csóri Erzsébet meg a Csárli mehetnek a munkakönyvért, meg a segélyért.
És még jobban jártak, mint a franciák, mert szőrteleníteni lehet zsilettel, de ott ezt gijjotinnal oldották meg.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
