NAPLÓK: politikai szövegkörnyezet Legutóbbi olvasó: 2025-01-15 06:32 Összes olvasás: 20650168. | [tulajdonos]: elgondolkodtató tételezés | 2015-10-13 23:41 | http://444.hu/2015/10/12/orban-korulirta-az-utodjat
com:
„Aki ezt személyes ügyé teszi, az ellenzéki támadásokat lefordítja a .saját maga morális értékítéletének a nyelvére, az egy vesztes ember. Azt nem lehet. Ez egy csata. Aki nem bírja, akit megvisel, aki ezt idegfeszültséggé alakítja magában, aki ebből morális dilemmákat csinál, az alkalmatlan. Ha kint állok a mezőn egy nagy karddal a kezemben, és rám jönnek hárman, akkor nem moralizálok, nem okoskodom, egy feladat van, hogy azt a hármat le kell kaszabolni. Nincsen mese”
Néhány mondatban Orbán krédója. Ezek szerint is viszi az országot egyre több vargabetűvel a nem tudni mi felé
Morális dilemmák? Ugyan már. Morális dilemmák egy olyan embernél, aki évente, havonta, de akár órák alatt is képes színt váltani? Morális dilemmák, értsd kitartani az elveink, céljaink, az adott szavunk mellett? Szerinte az ilyen vesztes ember, alkalmatlan.
És persze megint a harc, az - egyelőre még - képletes gyilkolás. Mert az ellenzék támad. A bírálat - jöjjön az bármely oldalról is - hazaárulás, idegen hatalmak ármánykodása (még ha olyan nagy barátunk is teszi, mint Németország). Az ilyenek ellen csak egy a módszer, "akkor nem moralizálok, nem okoskodom, egy feladat van, ....... le kell kaszabolni. Nincsen mese”
*** Ijesztő paradigma. Engem ugyan ismét megerősített abban a meggyőződésemben, hogy alapvetően egy retardált személyiségű emberrel állunk szemben. (Ettől még azt is látom, hogy egy tehetséges politikus. Sajnos az.) A felsoroltak valami olyasmit mutatnak, hogy világképe megrekedt a személyiségfejlődés kamaszkori fázisában, amit nyugodtan nevezhetünk infantilizmusnak: - nem(csak) az a legény, aki adja, hanem aki állja, - a politika harc, meg kell vívni, és megtartani a vezér pozíciót. - valami romantikus hőskultusz, beleértve a nacionalista felhangokat is - a szellemi képességek tisztelete, de határok közt (beszéljen nyelveket, de leginkább rafkós csávó legyen) - nem kell filozofálni (az nem elég férfias / magyaros) - a foci, mint civilizációs modell. Magában szánalmas infantilizmus, ha ez a mértékadó, paradigmatikus kulturális, civilizációs modell. Távol álljon tőlem, hogy bárkit is megsértsek, de a vidék provincializmusának friss levegője árad ebből a kamaszos fantáziálásból. Igen, a faluszélen, a lakótelepi grundon így kell vezetni a galerit.
*** A politika sehol sem az ország jobbításáról, hanem valóban a hatalomért folytatott harcról szól. Csak jobb sorsú országokban a választók általában könnyebben átlátják, hogy ki az aki szarik rájuk vagy megvalósíthatatlan elképzelésekkel házal, esetleg egy hazug, köpönyegforgató kleptokrata szemétláda. Kevésbé jó sorsú országokban az érzelmi politizálás és a nagy- (közép-) hatalmi nosztalgia bőven elég. Másrészt az Orbáni sikerrecept pont a harcban áll: osszuk meg az országot, teremtsünk állandó ostrom hangulatot a hívenik körében, provokáljuk a másik oldalt, hogy tényleg támadjanak is. Bőven elég az ország felének tetszeni, ha azt a felét el is tudod vinni szavazni, a másik fele meg otthon marad.
*** Azért ne téveszd össze az eszközt a céllal. Nem naivság azt gondolni, hogy a politika nem öncélú hatalomgyakorlás, hanem közszolgálat.
*** Sok mindent leírtak már itt előttem és nyilván le is fognak, én csak egy dologra térnék most ki. "Csillagháborús tervek." "Övé Európa legnagyobb Facebookja." "A Jobbik 17 százalékot kapott tavaly." "Ennyit kaptak a nyilasok is." "5-6 órán múlt." "A kívülről érkező nyomás náluk a vezetést stabilizálja." (Nyilván nem ezért kapott mondjuk Reagan olyan szép nagy szobrot - dg) "Az amerikaiak ránk vetették magukat, mert onnan nézve ez nyílt provokációnak számított." Amikor az alaptényekkel sem vagyunk teljesen tisztában, pongyolán fogalmazunk, mert nem értünk a dolgokhoz (és még el is büszkélkedünk ezzel), mégsem akadályoz ez meg minket abban, hogy koncepciókat, elméleteket építsünk rájuk, ha tudat alatt szentül hisszük, az igazság a koponyánkon belül formálódik, nem azon kívül. Ez az okoskodás, a hit a saját politikai zsenialitásomban talán a legbosszantóbb benne és az egész Fideszben, alighanem ez a legtöbb kár okozója is. Félműveltség, féltudással.
*** Magán viseli ez a duma a Borderline-szindróma minden jellemzőjét:
„Valós vagy vélt bántások hatására paranoid színezetű gondolatok, melyek gyakran az önértékeléssel kapcsolatosak. Ezek téves eszmékre emlékeztető pillanatnyi, vonatkoztatásos gondolatok, inkább érzésalapúak mint intellektuálisak, általában néhány nap alatt változhatnak, elmúlhatnak, de időnként hasonló formában, hasonló szituációt követően újra felmerülhetnek…
Lényeges megkülönböztetni a pszichotikus affektív zavaroktól. A pszichotikus zavarok általában hirtelen lépnek fel, ezzel szemben a BPD állandósult működészavarral jellemezhetők, melyek mélyen rögzült karaktervonások jelei. A pszichotikus tünetek pedig sokszor extrém külső stressz hatására jelentkeznek. Ezen esetekben a megterhelés csökkentése esetén a beteg állapota gyorsan javulni kezd, míg a BPD esetén a stresszcsökkenés nem feltétlenül jár állapotjavulással…
A viselkedés állhatatlan, szélsőséges…
Az egyén érzéseit heves és intenzív formában juttatja kifejezésre. Hosszabb távon megfigyelhető hangulati és viselkedésbeli váltások. Önemésztő dühösség, depresszív hangulat mellett gyakori lehet a szorongásos gátoltság, máskor alkalmi magabiztosság, élénk, színes viselkedés/hangulat váltakoznak egymással…
Kapcsolataira jellemző a bizonyos személyek felé felszínesség, távolságtartás, általában egyszerre egy személytől való függés, önállótlan, „tapadó”, másokon csüngő viselkedés és a manipulatív megoldások közötti váltakozás…
Homályos képük van önmagukról, személyes identitásukról. Nem tudják „összetartani magukat”. Bizonytalan identitásuk miatt kapcsolataikban könnyen másoktól függővé válhatnak. Gyakran szétszórtnak és „szétesettnek” érzik magukat. Társkapcsolataikban sokszor magányosnak és elszigeteltnek érezik magukat…
Hirtelen kialakuló intenzív szorongással, és "én-szétesettséggel" járó, visszafordítható állapotok, melyek sokszor csak néhány óráig tartanak, de 2-3 napnál általában nem tovább. Ilyenkor nem tudják megfelelő mértékben elkülöníteni a szubjektív élményt és az objektív, külső valóságot, ezért nem képesek a konvencióknak és szociális elvárásoknak megfelelően viselkedni. A valósággal való kapcsolat elvesztése és az elviselhetetlennek megélt érzelmi-indulati káosz egyre primitívebb működési szintek felé sodorja őket. Általában valamilyen módon mégis képesek magukat "összeszedni". Ha azonban ezek az állapotok hetekig tartanak vagy túl gyakran jelentkeznek, akkor kórházi kezelés is indokolt lehet…
Affektív zavar a borderline személyiségzavar esetén a depresszió a kontrollvesztések miatti bűntudat és a mások felé való ellenséges érzések elegyéből áll…
A dekompenzált borderline folyamatosan és áthatóan mutatja kóros vonásait. Gondolkodása és viselkedése mélységesen zavart. Általában kórházi kezelésre szorul, mert nem tudja szerepeit ellátni. Ilyenkor jellemző: __Gondolkodásbeli és érzelmi valóságvesztés, kontroll zavara __A külvilág eseményei álomszerűvé válnak. __Nem tud megfelelő mértékben különbséget tenni a szubjektív érzések, gondolatok és az objektív valóság között. Ezért az erős érzések eltorzíthatják a valóságészlelést. __Paranoid színezetű, különös elképzelései lehetnek. __A szociális kompetencia elvesztése A BPD feltételezett okai tekintetében számos feltételezés született. Az egyik megközelítés szerint a borderline személyek gyakran számolnak be arról, hogy gyermekkorukban fizikailag, szexuálisan, vagy verbálisan visszaéltek velük. Illetve, a szüleikkel rendkívül instabil kapcsolatban voltak, mely nem biztosította számukra a folyamatos, biztonságos, szeretetteli légkört…
A bioszociális elmélet szerint a BPD esetén a legfőbb probléma az érzelemszabályozás zavara. Ez úgy alakul ki, hogy a személyiség fejlődés során a biológiai adottságok és környezeti tényezők kölcsönösen hatnak egymásra. Például egy adott genetikai háttér esetén az egyén fokozottan érzékeny a környezeti hatásokra melyek negatívan befolyásolják a fiatal személyek idegrendszeri fejlődését. Ezt követően, az idegrendszerre gyakorolt negatív hatások visszahatnak a viselkedésre, ami befolyásolja a környezettel való további interakciók minőségét…”
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|