NAPLÓK: nélküled
Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 15:01 Összes olvasás: 169675| 1404. | [tulajdonos]: szerda | 2020-10-14 18:48 |
A fiatalember az ellenségem. Az anyja is, de ez egyik sem érdekes. Viszont félek. Nem tőlük, ők gyengébbek nálam. Helyzeti előnyükből adódóan, vagy a körülmények összejátszása folytán ugyan nagy károkat is okozhatnak nekem akár, (miközben igazából leszarnak mind a ketten), de ez a része faszt se érdekel.
Amitől félek, rajtuk túl van. Meg túl azon a papírmasé normalitáson, aminek ők a részei. A megértetés lehetetlensége.
Remélem, ifjúúr a naplómat is megosztotta édesanyjával, így mindkettőjükkel közölhetem, h no worry, nem kell nekem a fia, asszonyom, nem tom, mi a franctól féltette velem kapcsolatban, mert nem tudok az Önök fejével gondolkozni, de megnyugodhat Ön is, a gyermek is, a veszélynek vége.
Az ál is meg tud ölni, a semmibe is bele lehet halni (már nem fogok, köszi), de csak valóságostól tudok félni. Szerencsére nem állandó. Csak ólálkodik.
Viszont a harmadik útmutatást kapom zsinórban. Ha adok esélyt, akkor kapok segítséget onnan, ami számít.
Mit őrzök meg őbelőle? Mai állás szerint a tekintete egyes két év előtti villanásait sem. Mint legtöbbet érő marad az, mikor elvonulásom háza előtt cigarettázom a júliusi hajnalban és a terasz korlátja alatt alul a pici piros foltról kiderül, h erdei szamóca. Szemben a hegy, az ég. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
