NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2024-05-18 11:19 Összes olvasás: 171732| 1342. | [tulajdonos]: slow | 2020-08-14 14:04 | Bizonyos dolgokatnagyon lassan tanulok meg. Újra és újra rájövök arra, amire már egyszer, kétszer, háromszor rájöttem.
Volt a Marcsi. Már tegnap este eszembe jutott, h csak selejtezett ruhákat ne hozzon, mert akkor az egész kávézás célja tulajdonképpen az, h a lomtól végre megszabaduljon. De, persze, hozott. Kávéztunk, beszélgettünk. Nem volt rossz. Az pl jó volt, h tudtam, h ha a portfolióról kérdezek tőle vmit, amit mond, az úgy is van, és ha nem biztos vmiben, akkor azt is megmondja. Ez is hiányzik, nem ilyenek most az emberek a közelemben, aki utoljára segített tényleg aranyos volt, de rosszul emlékezett/tudta. Ez Marcsival nem fordul elő, tudja, h mit nem tud (már).
De egyébként nem jelenek meg az életében, mint hiány, mert nagyon összebarátkozott azzal a nővel, aki helyettem ment oda tanítani, aki egyébként tényleg jó fejnek tűnik, sokat járnak kirándulni, ráadásul a nő nemcsak magabiztos és beszédes, de még erdélyi is, ami Marcsi értékrendjében a csúcs. Ezek után hogy hiányoznék én?
Meg ő benne maradt abban, ami elleni tiltakozásul jöttem el. Leszarom tablettával, mondja. Meg találjam ki, ki akar igazgató lenni, ha Igazgató úr majd nyugdíjba megy. T.A., mondom. Igen, mondja. Milyen elkeserítően kiszámítható, mondom. Van, akinek a kiszámíthatóság jó, mondja. De ez a legrosszabb forgatókönyv kiszámíthatósága, mondom én.
Menjek színházba, bár igazgató úr is ott lesz. Általában nem érdekel, de tegnap éltem át újra gondolatban azokat az éveket, most épp nem akarom látni. Á, ő nem így fogja fel. Erre már nem is tudok mit mondani. Persze, h nem. Olyan játékot játszottunk, h csak ő nyerhetett, én meg választhattam, h becsületes maradok, vagy - mint utóbb kiderült- a helyemen.
De visszaút nincs. Nincs helyem, ha visszamennék se lenne. A barátságba sincs vissza, közeledik a fázis, mikor majd nem érti, mit kedvelt bennem. De vmilyen szinten elfunkcionál ez a kapcsolat. Rátámaszkodni nem lehet, nem tart meg, nem véd meg, de még több, mint a semmi.
M. után kellemetlenül éreztem magam. Mikor Marcsi elmegy, nem csak simán szomorú vagyok. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
