NAPLÓK: enigma
Legutóbbi olvasó: 2025-01-30 15:33 Összes olvasás: 6564| 54. | [tulajdonos]: útszélén | 2019-08-06 13:16 |
V é g e
Ne számold, elmondom én, még hét éjszaka,
s majd nem virrad reggel, nem riad holnapra
az utolsó álomtalan tetszhalott állapot,
nem nyújtózik a béna lélek, mint az állatot
dobják egy tepsibe azt a kivénhedt tested,
mit egykoron öleltek, aztán TE is megérted,
hogy az út eltört, az idő valahol megfagyott,
az erő elfogyott, a türelem eloldalgott,
nem érdekel miért, kiért létezett a múlt,
az a csillag sem, mi most kihunyt, hullt
könnyek száradtak szemünkre, most a végtelen
végére érve a semmit öleli üres kezem. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
