NAPLÓK: az utolsó alma
Legutóbbi olvasó: 2025-10-31 19:28 Összes olvasás: 82929| 878. | [tulajdonos]: holnapután | 2025-09-06 11:23 | 
| Erich Kästner Fantasie von übenmorgen 
 Und als der nächste Krieg begann
 da sagten die Frauen: Nein
 und schlossen Bruder, Sohn und Mann
 fest in der Wohnung ein.
 
 Dann zogen sie in jedem Land
 wohl vor des Hauptmanns Haus
 und hielten Stöcke in der Hand
 und holten die Kerls heraus
 
 Sie legten jeden über's Knie
 der diesen Krieg befahl:
 die Herren der Bank und Őndustrie,
 den Minister und General.
 
 Da brach so mancher Stock entzwei
 und manches Großmaul schwieg.
 Őn allen Ländern gab's Geschrei,
 doch nirgends gab es Krieg.
 
 Die Frauen gingen dann wieder nach Haus
 zu Bruder und Sohn und Mann
 und sagten ihnen: der Krieg sei aus.
 
 Die Männer starrten zum Fenster hinaus
 und sahen die Frauen nicht an...
 
 Holnapután kiskedden (fantázia)
 
 Hogy jött az újabb háború,
 Nem! mondta a nősereg,
 és bátya, öcskös, férj, fiú
 a házba zárva lett.
 
 Minden országos Fővezér
 házához mentek nők,
 egyik kezükben seprűnyél,
 másikban bikacsök.
 
 Térdükre fektették legott
 ki háborút akart:
 minisztert és tábornokot,
 bankárt s a gyáripart.
 
 Sok lett eltörve bot popón
 s betömve nagypofa.
 Lőn bömbölés a földgolyón,
 de háború soha.
 
 Aztán hazament ez a nőiség
 báty-, öcs-, férj- és fiúhoz
 s mondták: a háborúból elég.
 
 Kifele bámul a férfinép,
 nő-szembe néznie rossz.
 
 (Fordította: Israel Efraim )
 
 | 
|  | 
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!