NAPLÓK: az utolsó alma
Legutóbbi olvasó: 2025-09-13 17:57 Összes olvasás: 80987| 878. | [tulajdonos]: holnapután | 2025-09-06 11:23 |
Erich Kästner Fantasie von übenmorgen
Und als der nächste Krieg begann
da sagten die Frauen: Nein
und schlossen Bruder, Sohn und Mann
fest in der Wohnung ein.
Dann zogen sie in jedem Land
wohl vor des Hauptmanns Haus
und hielten Stöcke in der Hand
und holten die Kerls heraus
Sie legten jeden über's Knie
der diesen Krieg befahl:
die Herren der Bank und Őndustrie,
den Minister und General.
Da brach so mancher Stock entzwei
und manches Großmaul schwieg.
Őn allen Ländern gab's Geschrei,
doch nirgends gab es Krieg.
Die Frauen gingen dann wieder nach Haus
zu Bruder und Sohn und Mann
und sagten ihnen: der Krieg sei aus.
Die Männer starrten zum Fenster hinaus
und sahen die Frauen nicht an...
Holnapután kiskedden (fantázia)
Hogy jött az újabb háború,
Nem! mondta a nősereg,
és bátya, öcskös, férj, fiú
a házba zárva lett.
Minden országos Fővezér
házához mentek nők,
egyik kezükben seprűnyél,
másikban bikacsök.
Térdükre fektették legott
ki háborút akart:
minisztert és tábornokot,
bankárt s a gyáripart.
Sok lett eltörve bot popón
s betömve nagypofa.
Lőn bömbölés a földgolyón,
de háború soha.
Aztán hazament ez a nőiség
báty-, öcs-, férj- és fiúhoz
s mondták: a háborúból elég.
Kifele bámul a férfinép,
nő-szembe néznie rossz.
(Fordította: Israel Efraim )
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
