NAPLÓK: az univerzum szélén Legutóbbi olvasó: 2024-12-27 04:57 Összes olvasás: 59725| 11. | [tulajdonos]: | 2019-06-14 19:54 | szuksegszeruen egy eleten at almodni, kovetkezetesen mindig olyasmit, ami nem lehet, nem lesz, de ami mindennel jobban kene. aprosagok akar, de minden, minden-minden, okollel mellbe-, vagy fejbevago, az eletre emlekezteto dolgok. evtizedek ota. a tanulsag, hogy az eletig eljutni nem lehet. valami gonosz kizar, vagy be. hiaba almodok gyors sutemenyt, tejbe aztatott kalacsot, rajta cukros turoval, ananasszal, melle kaveval agybareggelikent a kedvesnek, ha a kedves, vagy a tej, vagy a kalacs, vagy a cukor csak a tudat altal letrehozott orok koncepcio. ilyesmi nem letezik, csak a bolyongas van, kerdesek, amikre valaszolni kell, hogy aztan a feledes homalyaba meruljenek. okafogyott huto vagyok a lassan nuklearis nyarban, amit neha tevedesbol megtalal a koboraram. ha lenne labam, ha tudnek mozogni, valamelyik ejjelen kimasznek a nyari vihar ala, ha egyszer is, de vegre villamot fogni.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
