NAPLÓK: az univerzum szélén Legutóbbi olvasó: 2025-10-25 04:01 Összes olvasás: 79221| 1034. | [tulajdonos]: | 2025-10-24 07:19 |
kopogó esőhangokra ébredtem, Csiripék álmukban nyikorogták alá a kíséretet. mire lefőtt a kávém, alábbhagyott a heves esőzés és csönd maradt a helyén. néma csönd, zene sincs, tegnap csatornabuherálás közben eltörött a fejhallgatóm, nem tudom, mihez kezdjek. üresség a sörösdobozokban, a krumplihéjban, a cigaretracsikkekben és a lelkemben. az egymás ellen tüntetők kialudták lázas eszméiket, élvezik a négynapost, hétfőn dolgozni mennek. a boltok reggel újraindítják a hűtőket, a megromlott szívet kidobják, de a polc üres marad, csöpög rá a vér egy rosszul csomagolt májból vagy tüdőből, el kéne zárni a belsőségeket a fogyasztók elől. elmentem cigiért, reggelire vettem egy sört, nagy tócsákban áll a külváros utcáiban az esővíz, meggyorsítottam lépteimet, ha közeledett egy autó, de valahogy mégis azt kívántam, hogy telibe fröcsköljön egy paraszt, ezt hívják perverziónak. azt is, ha ragaszkodom ahhoz, aki nem szeret. képtelen vagyok összecsomagolni a holmiját, telesírtam a kispárnáját, vörös hajszálak virítanak a mosdókagylóban. sajnos a nyulak kannibálok, cápaéles fogaikkal tépik szét csemetéjüket, ha az érdek azt kívánja, kíméletlenek. puha, meleg bundájukon megnyugszik a kezem, békésen hallgatom érdeklődő szuszmogásukat, amíg idegesek nem lesznek és szétrúgdossák a nyúlól falait. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
