NAPLÓK: anonima Legutóbbi olvasó: 2025-07-05 17:29 Összes olvasás: 8554| 11. | [tulajdonos]: Ajándék | 2012-05-03 19:58 | Album bátyámnak
Beállítás, rohanj, mosoly, és kiold a masina, magyaráztad. Fotóztál. Magadat is. A nagyszüleinknél még gardróbként funkcionáló helyiségben fotólabort rendeztél be. Nyáron rád lógatták lábaikat a télikabátok, és a kalapdobozok tátogtak a polcokon, alattuk üvegcsékben a fotózáshoz szükséges vegyszereid. Félelmetes sötét volt odabent, de irigyeltelek. Én, tízéves húgod a teraszon csirkét kopasztottam (este jött a kártyatársaság), pedig anya csak forró vizet kért, mire hazaér. De amikor a belek kibuggyantak, bekopogtam hozzád a gardróbba. Maradt róla egy fotó.
Kettőnkről készült képeimet én most hívom elő neked, olvasd örömmel.
1. Hódmezővásárhely 1961.
Gyönyörű a lábadnál. Így hívtad a pulinkat. Akkor kaptad, amikor elsőbe mentél. Olvasol az asztalnál a gangon, a nyelved kicsit kidugva, én babákat öltöztetek egy pléden piros-fehér pöttyös szoknyában. Majd ha olvasni tudok, apa annyira szeret engem is, mint téged.
2. Hódmezővásárhely 1962.
Kopasz vagy. Én akartam levágatni, hogy dúsabb legyen felnőttként a hajam!, mondod. A teraszlépcsőn állunk kék köpenyes fehér zoknisok. (Te a legfelső fokon.) Én mindkettőt levettem, amikor elváltunk az iskolakapunál.
Van köpenye, abban jött az iskolába, hallom, ahogy válaszolod az igazgatónőnek.
De délután az udvaron meglökted a hintám, és hoztál nekem zöld barackot.
3. Hódmezővásárhely 1963.
Ülsz az asztalnál a gangon, készíted a dobozt, a nyelved kicsit kidugva. Vigyázz a fülbemászóval, belemegy a füledbe és megeszi az agyad! Utáltam, amikor néznem kellett, hogy gombostűvel feltűzöd a bogarakat.
Az egyik még mozog! Csak reflex, feleled. Aztán két év múlva az én bogárgyűjteményem is elkészítetted.
4. Hódmezővásárhely 1964.
Ülsz az ablakban, kilógatod a lábad, büszkén nézed, ahogy a tanítványod (én) állva hajtom a járdán a biciklid. Felülni még nem tudtam rá. Nem engedtél elesni. Leugrottál a párkányról, elkaptad a kezem. A térded bekötöttük. Véletlen estem el kerékpározás közben, ha kérdezi anya, okítottál. De fütyülni sem tanultam meg, hiába ettem a sok sárgarépát.
5. Csopak 1970.
Szép vagy. Hullámos barna hajú, zergetestű kamasz fiú, félmeztelen. Félek a csónakban. Piros jelzést adtak ki. Minden évben, ha vihar van, egy szép lányt feláldoznak, hogy a Balaton istene megnyugodjon, mondod, de izmaid egyre jobban feszülnek.
6. Párizs 1982.
Albérletedben fekszel a földön. A derűs nyári reggel lábujjadon ébred. A szekrénykonyha fele belelóg a képbe. Jó reggelt, mosolyogsz az ágy lábára, ahol ülök. Férjem „az előszoba, fürdő és WC egyben” helyiségben. Ma nincsenek óráim, veletek megyek, mondod. És hogy: Egyedem, begyedem tengertánc, holnap Denver!
7. Rodin Múzeum. Péntek délután. Az egyik terem tükrében a Gondolkodó és Te. Meg én.
8. A múzeum parkjában ülök az egyik szobor talapzatán. Kelj fel! Megbüntetnek! Elhittem neked, pedig összemosolyogtál a férjemmel.
9. Denver 1982.
Egy golf klub előtt. Itt szórakoznak a gazdagok. Majd én is pár év múlva! Ezt nem hittem el neked.
10. Osztrigát szedsz férjemmel az apály hagyta homokban. Már vagy egy órája. Én a száraz partrészen, egy pléden pulóverben. Kicsit fázom. Mellettem papírzacskóban vörösbor, citrom, bagett.
Már megértem a homokosokat, kiáltok, amikor végre meglátlak titeket.
11. New orleans 1988.
Állunk egy múzeum bejáratnál. Mögöttünk szökőkút. Látod, ebbe alulról folyik a víz! Ilyen létezik?, kérdezem. Most sietek, vissza kell mennem dolgozni, majd hívj fel, ha végeztél! Itt van 25 Cent.
12. Florida 1988.
Fehér homok, óceán part. Kisfiad négy éves. Feleségeden és rajtam üdvhadsereges bikini. A Nap se tudja, kire nézzen, kit égessen le, mondod és ránk nevetsz.
13. Szeged 1994.
Ülsz egy laborban. Kezedben pipetta. Mögötted szürkés-fehér gépek, készülékek. Nyugi, ne félj, amíg engem látsz! Tíz perc múlva fogad az orvos, de megálmodtam, hogy nincs semmi bajod.
14. Szeged 2010.
Állsz az autód előtt az idősek apartmanházánál. Anyunk itt lakik két éve. Nagy, sötétkék a kocsid. Tényleg gyönyörű, felelem. Emlékszel arra a fényképre, amelyiken apa egy kocsi előtt áll?, kérdezed. Persze! Neki volt a városban először autója! Elhitted, mint én.
Számozatlan képem sok van még: Eltemeted Gyönyörűt a diófa alatt (menekülő helyem volt), ülünk az udvari pléhkádban öten unokatestvérek (hárman még élünk), vagy amikor csopaki ellenfelek vagyunk, indiánfőnök és az amerikai tábornok lánya.
Magamba ragasztottalak. Kész az album.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
