NAPLÓK: csorvasz Legutóbbi olvasó: 2024-12-04 09:42 Összes olvasás: 643513. | [tulajdonos]: Satöbbi, satöbbi | 2016-09-26 20:12 | Gorkij írja egyik novellahőséről; eszmék sokasága zsongott fejében, de egy sem eresztett gyökeret a szívében. Bavallom - antik görög, keresztény -, és természetesen a magyar kultúra iránti változó súlypontú elkötelezettségem ellenére - találva éreztem megam. Kitágítva: egy mai európai átlagértelmiségi eszmék léggyökereivel kapaszkodik. De mibe is? Otthon nélküli otthonába, ahol lasssan mindent elveszít maga körül. Önmaga árverezi ár alatt értékeit. Homályosan emlékszem egy svéd gyerekverse. " Bélyeget gyűjtöttem. Apa vett 5 kg-ot. Azóta nem gyűjtöm". Az én felnőtt "élmény- és értékgyűjtő" jedermannom "fészbukolja", "lájkoltatja" gyűjteményeit, száz és ezerszámra, miközben azok elvesztik egyediségüket, kimondhatatlanságuk oda lesz.
+++
Az általános műveltségre törekvést, annak mélyítését, e kör növelését a görögök az "enkükliosz paideia" kifejezéssel fejezték ki. A rómaiak így fordították le: humanitas. (Az előzőből származik az enciklopédia kifejezés is.)
+++
Aki fél önmagától, önmagával-, kevesekkel megosztott titkaitól, folyton kitárulkozik, ajtót, ablakot nyit, majd háza falait lebontva, üvegfalon át nézeti magát. Miként lesz megcsalatott, meglopott, magára hagyott.
+++
Nyíri Tamás - katolikus filozófus- idézi filozófiatörténetében N. Kazantzakist : " Az emberi félelem - minden kultúra végén - kiváló szemfényvesztőknél köt ki, a tiszta költészetnél, a tiszta muzsikánál, a tiszta gondolkodásnál. A kultúra végén élő emberekben, akik már minden hit és illúzió alól felszabadultak, akik már nem várnak és nem félnek semmit, az anyag - amiből vétettek - lett a szellem, a szellemnek azonban nincs hová gyökeret eresztenie, hogy táplálkozhassék. Az utolsó ember lelepleződött: a dolgokból szavak, a szavakból zenei szemfényvesztés lett, most magányának legvégső sarkában ülve a zenét is felbontja matematikai egyenletekre, amelyek azonban némák maradnak."
+++
Egyszerű matematikai képletben akarta az erkölcsi jóságot megfogalmazni a XVIII. sz . elején a skót moralista, Francis Hutcheson. Eszerint: ERKÖLCSI JÓTETT= KÖZJÓ +, - EGYÉNI ÉRDEK/ JÓRA VALÓ HAJLANDÓSÁG.
Tehát több pontot kap, aki egyéni érdekeivel ellentétben tesz a közjóért, sőt jóra való hajlandósága is gyengébb, avval szemben, akinek a közjóért végzett cselekedetével egybeesik egyéni érdeke, mindemellett nagyobb a jóra való hajlama is.
+++
Gyerek ima: Kedves Platón! Járj közben értem Jehovánál, hisz te olyan nagy dumás vagy. Jó Jézus, fékezd meg a mennydörgő Zeuszt, hisz te vagy a legszelídebb lény, aki a Földön járt.
+++ Megszületünk és zuhanunk egyvégtében. Egy jó gondolat, egy kézfogás, pillanatnyi siker, csak a lebegés illúziója. Marad a nehézkedés nélküli zuhanás, satöbbi, satöbbi. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|