DOKK


 
2845 szerző 39304 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dobos Krisztina
  Aki a kórházkertben lakott
Új maradandokkok

Tímea Lantos: Fehérsírás
Gyurcsi - Zalán György: Reménytelenül - parafrázis
Filip Tamás: Egy óvatlan pillanatban
Tímea Lantos: utcakép
Albert Zsolt: Hátha
Szőke Imre: Elárulom hát
Egry Artúr: kést tart a kéz (Csontváry Kosztka Tivadar: Almát hámozó öregasszony 1894)
Albert Zsolt: Hátha*
Szakállas Zsolt: Így tűntünk el...
Szakállas Zsolt: mátrix
FRISS FÓRUMOK

Nagyító 8 perce
Bátai Tibor 10 perce
Szőke Imre 51 perce
Filip Tamás 1 órája
DOKK_FAQ 12 órája
PéterBéla 12 órája
Pálóczi Antal 12 órája
Tímea Lantos 22 órája
Kosztolányi Mária 1 napja
Gyors & Gyilkos 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Tóth Gabriella 2 napja
Ötvös Németh Edit 2 napja
Gyurcsi - Zalán György 2 napja
Bara Anna 3 napja
Tamási József 3 napja
Szakállas Zsolt 4 napja
Duma György 5 napja
Mórotz Krisztina 5 napja
Mátay Melinda 6 napja
FRISS NAPLÓK

 ELKÉPZELHETŐ 3 órája
Hetedíziglen 3 órája
az univerzum szélén 6 órája
útinapló 9 órája
A vádlottak padján 10 órája
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 13 órája
Bátai Tibor 21 órája
Zúzmara 1 napja
PIMP 1 napja
Janus naplója 2 napja
nélküled 2 napja
az utolsó alma 2 napja
Ötvös Németh Edit naplója 2 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 3 napja
Conquistadores 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Törött gondolatcserepek
Legutóbbi olvasó: 2025-09-15 02:49 Összes olvasás: 10023

Korábbi hozzászólások:  
Olvasói hozzászólások nélkül
3. kriszti: summa summárum2004-02-20 17:50
Ez egy szar ,kár hogy az időmet erre pazaroltam

2. [tulajdonos]: wc jelenet2004-02-10 10:11
Rá kellett gyújtanod. Nem a függőség miatt,hanem mert érezni akartad a papír érintését,és látni a füstkarikák versenyét a fejed felett. A ház alszik, csak egy kényelmes folt terpeszkedik a terítő közepén úgy, mintha egy festő itatta volna át a posztót, életet lehelve az anyagba. A borosflaska még kajánul vigyorog a sarkon, pedig tartalma félig már kiürült. Úgy hiszed már látsz valamit. Szellőnyi kis letargia , mert könnyeket láttál valaki szemében, aki a képernyőről akart üzenni. Színész, ki reakciót nem lát, aki a volt kedvesére gondol amikor sírni kell, és emlékek után kutat mikor nevetnie lenne muszáj. Tennél most mindenre nagy ívben, de átkozott lényed soha nem nyugszik.Csak lassan tudsz lépkedni. Valami nyomaszt délután óta. A cigi felé nyúlsz,de folyton csak a húsodba mélyeszted fogaid, menekülni nem tudsz. Fél óra is eltelik míg öngyujtód után kotorászva végre elsompolyogsz a wc-re, és a kellő rutinnal letolod a gatyád. Amíg ott ülsz, a csempét számolgatod, csak hogy ne lásd tükröződni a lámpa fényét. Hülye helyzet, de ott, a néma klotyóban nevetni kezdesz, hahotázni, mint az eszement, aki túl sokat tud ahhoz, hogy normális legyen. Nevetsz, mert hirtelen vakulni kezdesz, és a félelem marcangolja az izületeidet, miközben görcsösen szorítod a csikket. Már ráégett a körmödre. Na és? Eleinte azt hitted létezik. Talán ott van melleted.Körülleng egy fátyolalak, kötelekkel húz, vontat az idő ellen.Aztán csalatkozol. Újra.Sokszor megkérdezted már: Mi történhetett? Hiába, még így is sokszor burkolóztál álmaid anyaméhjébe addig, míg pár év múlva lesütött szemmel kezdtél el járni, körmödet húsodba mélyesztve.Hogy is van? Kérded most is. Ülsz a wc-n, mint valami borba fojtott gondolat, és meglengeted a remény foszlott köteleit. valahol még érzed az enyhe kis lehelletet,a fagyosat, a meleget, azt a valamit, ami után kezed nyúl miután rémélmokból ébredsz.Már éppen megmártóznál a szagló csészében, amikor valahonnan, talán csak magadból, szarvasbőgés ébreszt a kábulat álmaiból.Párzani hívja nőstényét. Szinte igézően ordítja a természet kéjelgését. Te pedig felragyogsz.Messze az erdőtől, szilárd téglák közé falazva, dohányfüsttől fulldokolva halk üzenetet fordítasz. Pár hónap, és borjú születik. Barna r festékpöttyökkel gerincén, suta gombóclábakkal botladozik. Letolt nadrággal a földre zuhanva végre örülsz. A bűzzel együtt magadba szívtál egy kis életet is.

1. [tulajdonos]: látomások2004-02-09 20:07
Fullad a szemhéjam. A nyelvem görcsökbe omlik egyre, és a bátorság:megfélemlített. Nem érzem Kharon lehelletét, még nem szabadult felém.Jó lenne az arcába mászni, a szeme fehérjét kaparni. Hát hova lett az erőnlét? Elpárolgott, miközben izomlázzal küzködtem valakivel az izzadt párnák közt.Hát feledni, még mindig nem szabad. Minden csöppnyi emlék: egy szobrász, üvegöntő koldus, nagyszáju verőlegény, vagy a napsütésben haldokló békaporonty. Olyan fésületlen minden körülöttem.....körül....körül.Elnézem szánalmunkat, és hörögve tudok csak kacajra fakadni a kólaautómaták, faragott fejfák kereszttüzében.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-09-15 21:04   NAGYÍTÓ /Burai Katalin:Pszichológiai nézőpont/
2025-09-15 21:02   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2025-09-15 20:21   új fórumbejegyzés: Szőke Imre
2025-09-15 19:59   új fórumbejegyzés: Filip Tamás
2025-09-15 18:04   NAGYÍTÓ /Vadas Tibor:A kör szögei 2./
2025-09-15 18:00   Napló: ELKÉPZELHETŐ
2025-09-15 17:55   Napló: Hetedíziglen
2025-09-15 14:48   Napló: az univerzum szélén
2025-09-15 11:37   Napló: útinapló
2025-09-15 11:05       ÚJ bírálandokk-VERS: Szakállas Zsolt lavina-mixer.