DOKK


 
2841 szerző 39152 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Toroczkay András
  Hexametej
Új maradandokkok

Tímea Lantos: Középső szoba
Bátai Tibor: köztes állapotok
Kosztolányi Mária: az én Ferencem...
Szakállas Zsolt: Déltájt maláriáról...
Ötvös Németh Edit: Az ernyő
Bátai Tibor: lehetséges
Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
Paál Marcell: Lakoma
FRISS FÓRUMOK

Tóth János Janus 5 órája
Kiss-Teleki Rita 6 órája
Szakállas Zsolt 6 órája
Ötvös Németh Edit 6 órája
Tímea Lantos 7 órája
DOKK_FAQ 8 órája
Tamási József 8 órája
Tóth Gabriella 13 órája
Bara Anna 20 órája
Nagyító 23 órája
Szilasi Katalin 1 napja
Kosztolányi Mária 1 napja
Ocsovai Ferenc 1 napja
Bátai Tibor 2 napja
Serfőző Attila 2 napja
Mórotz Krisztina 3 napja
Gyurcsi - Zalán György 3 napja
Vadas Tibor 3 napja
Vasi Ferenc Zoltán 3 napja
Duma György 4 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 5 órája
Janus naplója 5 órája
Hetedíziglen 7 órája
Ötvös Németh Edit naplója 7 órája
különc 12 órája
Baltazar 17 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 17 órája
útinapló 18 órája
az univerzum szélén 19 órája
Sin 20 órája
Conquistadores 1 napja
nélküled 2 napja
Cortázar macskái 3 napja
Dokk-verspályázat 3 napja
Gyurcsi 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Törött gondolatcserepek
Legutóbbi olvasó: 2025-07-06 07:40 Összes olvasás: 9984

Korábbi hozzászólások:  
Olvasói hozzászólások nélkül
3. kriszti: summa summárum2004-02-20 17:50
Ez egy szar ,kár hogy az időmet erre pazaroltam

2. [tulajdonos]: wc jelenet2004-02-10 10:11
Rá kellett gyújtanod. Nem a függőség miatt,hanem mert érezni akartad a papír érintését,és látni a füstkarikák versenyét a fejed felett. A ház alszik, csak egy kényelmes folt terpeszkedik a terítő közepén úgy, mintha egy festő itatta volna át a posztót, életet lehelve az anyagba. A borosflaska még kajánul vigyorog a sarkon, pedig tartalma félig már kiürült. Úgy hiszed már látsz valamit. Szellőnyi kis letargia , mert könnyeket láttál valaki szemében, aki a képernyőről akart üzenni. Színész, ki reakciót nem lát, aki a volt kedvesére gondol amikor sírni kell, és emlékek után kutat mikor nevetnie lenne muszáj. Tennél most mindenre nagy ívben, de átkozott lényed soha nem nyugszik.Csak lassan tudsz lépkedni. Valami nyomaszt délután óta. A cigi felé nyúlsz,de folyton csak a húsodba mélyeszted fogaid, menekülni nem tudsz. Fél óra is eltelik míg öngyujtód után kotorászva végre elsompolyogsz a wc-re, és a kellő rutinnal letolod a gatyád. Amíg ott ülsz, a csempét számolgatod, csak hogy ne lásd tükröződni a lámpa fényét. Hülye helyzet, de ott, a néma klotyóban nevetni kezdesz, hahotázni, mint az eszement, aki túl sokat tud ahhoz, hogy normális legyen. Nevetsz, mert hirtelen vakulni kezdesz, és a félelem marcangolja az izületeidet, miközben görcsösen szorítod a csikket. Már ráégett a körmödre. Na és? Eleinte azt hitted létezik. Talán ott van melleted.Körülleng egy fátyolalak, kötelekkel húz, vontat az idő ellen.Aztán csalatkozol. Újra.Sokszor megkérdezted már: Mi történhetett? Hiába, még így is sokszor burkolóztál álmaid anyaméhjébe addig, míg pár év múlva lesütött szemmel kezdtél el járni, körmödet húsodba mélyesztve.Hogy is van? Kérded most is. Ülsz a wc-n, mint valami borba fojtott gondolat, és meglengeted a remény foszlott köteleit. valahol még érzed az enyhe kis lehelletet,a fagyosat, a meleget, azt a valamit, ami után kezed nyúl miután rémélmokból ébredsz.Már éppen megmártóznál a szagló csészében, amikor valahonnan, talán csak magadból, szarvasbőgés ébreszt a kábulat álmaiból.Párzani hívja nőstényét. Szinte igézően ordítja a természet kéjelgését. Te pedig felragyogsz.Messze az erdőtől, szilárd téglák közé falazva, dohányfüsttől fulldokolva halk üzenetet fordítasz. Pár hónap, és borjú születik. Barna r festékpöttyökkel gerincén, suta gombóclábakkal botladozik. Letolt nadrággal a földre zuhanva végre örülsz. A bűzzel együtt magadba szívtál egy kis életet is.

1. [tulajdonos]: látomások2004-02-09 20:07
Fullad a szemhéjam. A nyelvem görcsökbe omlik egyre, és a bátorság:megfélemlített. Nem érzem Kharon lehelletét, még nem szabadult felém.Jó lenne az arcába mászni, a szeme fehérjét kaparni. Hát hova lett az erőnlét? Elpárolgott, miközben izomlázzal küzködtem valakivel az izzadt párnák közt.Hát feledni, még mindig nem szabad. Minden csöppnyi emlék: egy szobrász, üvegöntő koldus, nagyszáju verőlegény, vagy a napsütésben haldokló békaporonty. Olyan fésületlen minden körülöttem.....körül....körül.Elnézem szánalmunkat, és hörögve tudok csak kacajra fakadni a kólaautómaták, faragott fejfák kereszttüzében.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-09 23:38   Napló: Bátai Tibor
2025-07-09 23:11   Napló: Janus naplója
2025-07-09 22:59   új fórumbejegyzés: Tóth János Janus
2025-07-09 22:44   új fórumbejegyzés: Kiss-Teleki Rita
2025-07-09 22:33   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2025-07-09 21:52   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-07-09 21:22   Napló: Hetedíziglen
2025-07-09 21:02   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-07-09 21:02   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-07-09 21:01   Napló: Ötvös Németh Edit naplója