Az igazi ok nem Szokolay Zoltán, hiszen egy életen át nem
dédelgetek rosszat magamban, át kell lépni, és átléptem.
Az igazi ok egy vers. Az Agapé. Az utána lévő cirkusz, a kiborulásom mert nem tetszett. Az igazi ok , hogy itt bőgtem, hogy miért istenem miért nem sikerült elérnem hogy úgy beszéljenek velem mint bével, meg t-vel. hogy egy megalázás micsoda szenvedéseket szült.
Én hangosan sírtam itt, akkor, hogy édes jó istenem hozzám miért nem tudnak odajönni normálisan és évekig? Istenem istenem istenem... Én akkor hangosan bőgtem.
Sosem felejtem el. Gondolkodtam. És persze vártam. el kell fogadnom valamit amit magamnak ígértem meg. Nagyanyám mondta azt, hogy húzd ki a hátad. ha semmid nincs , akkor tartásod legyen!
Nem tudom elfogadni azt, hogy Szokolay Zoltán benne lesz az antológiában. Ennek ellenére benne lesz. meghoztam a döntésem.
Nekem így nehéz lesz a Dokk antológia. Köszönöm, de nem vállalhatom be , ha van bennem egy csepp kis büszkeség.
Köszönöm. Szokolay Zoltán miatt nem vállalhatom.
Elnézést Pb, ha csalódást okozok, nekem nehéz lenne így. Mázsás súly. Megnyugszom,
Eddig nálam három, de Ők nem maradhatnak ki. Gyuri verseit: olvasva azok amik az esendő Férfi. Ami nem utolsó szempont, hogy HUMOR. Anita nagy. Az akire azt mondom, hogy hatalmasat robban, az Bártfai Attila Márk.
Mert őt per pillanat nagyon nagynak tartom.
És én nem feledkeznék el Timiről sem, sőt! Ambíciózus, okos. letisztult. Egyedül vitte a Dokkot egy darabig, ezt ne felejtsétek el!
Az én anyám a legszebb akkor volt, amikor átmentek rajtunk a németek, aztán meg vissza, a ruszkik. Az én anyám a legkisebb öccsével volt „szoptatós”, ha idegen nyelven nyikordult a kiszáradt kertkapu. Az én anyám kilencszázötvenben itta apám barna szeméből a csillogást az angyalföldi piacon, túrót, vajat kínálva petróért, lábbeliért. Az én anyám egy napja vajúdott, amikor már csaknem a csatornába fúltam, de egy fogó napvilágra segített.. Az én anyámmal a félelemtől reszkettünk ötvenhatban a krumplis gödörben, a dübörgő ruszki tankok miatt. Az én anyám karjai között játszódtak negyvenfokos lázálmaim egy bizonyos vörös kutya-rémmel. Az én anyám volt, aki elszegődött hozzánk cselédnek és mi voltunk a fizetség. Az én anyám volt, akit a kamasz fia letorkolt, amikor az aggodalom keresni küldte őt utánam egy baljós éjszakán. Az én anyám szemében kissé halványult a zöld, amikor elvettem Zsuzsát. Az én anyám figyelmeztetett a panasz napján, olyan virágot kell szagolnom, amilyet szakítottam. Az én anyám vasárnapi ebédet hozott, amikor két évig munkásszállón laktam. Az én anyám csak nyelt, csak nyelt és egyre kevesebbet hallott apu dühkitöréseiből. Az én anyám a fekete műmárványra vésette apu nevét a temetés után. Az én anyám megnézett minden szappanoperát minden délután és este. Az én anyám a vizsgálat után csendben ült a váróteremben, bent az orvos sorvadást és visszafordíthatatlanságot emlegetett. Az én anyám szelíden nézte a fel-felbukkanó unokákat. Az én anyámnak volt egy mobiltelefonja, ha baj van esetre. Az én anyám, az asztalra hajolva halt meg, kezében görcsbe rándult a mobil.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
