NAPLÓK: Pálóczi: Nyomolvasó napló Legutóbbi olvasó: 2025-05-11 02:39 Összes olvasás: 44891| 1. | [tulajdonos]: NYOMOLVASÓ NAPLÓ | 2007-02-26 14:05 | Hirtelen ötlettől vezérelve tegnap este feltettem a bírálandó versek közé Walt Whitman öregkori arcképét és Az ének magamról című vers 3. szakaszát és „Az ifjúség, nappal, öregség, éjszaká”-t. Mert már annyira hiányzik ez a költészet, hogy szinte nélkülözhetetlennek érzem, hiszen 15 éve kihagyás után továbbra is a rímes versek béklyójában vergődöm. Szinte már nem merem szabadon engedni a fantáziámat, mert rögtön a „Metróvers”-hez hasonló formák kezdenek zakatolni az agyamban, mint a mókuskerék.(Naponta több ilyen verset tudnék írni!) Miközben én a ketrecéből kiszabadult mókus szabad és nagyívű ugrásaira vágyom. A nősülés, a házépítés, a bérrabszolgaságom - vagyis a „domesztikáció” előtti életérzéseim kifejezési formáira. Amelyeket a Dokk-on a Mitopoézis című (20 éve írt verseimből álló) ciklusban szedtem csokorba (keresgélve régi lábnyomaimat).Másfél óra múlva „irodalmi csínyemet” leleplezték és törölték Walt Whitmant élő kortársaink közül.
A drága Mester szelleme természetesen ma is világító toronyként pazarolja fényét. Ide is bemásolom három versét, mert mostantól kezdve komolyan kell foglalkoznom a szabadvers (pontosabban a költemény) írással.
Hátha meg tud meg tud újulni a régi életmódom ritmusemléke az idegrendszeremben.
Rilkével szólva beteljesednek rajtam az alábbiak:
„Ifjúságod, amelyre annyira vágytál visszatért!Most
aztán látnod kell, hogy az idő nem old meg semmit”
S most következzen Walt Whitman egyik legrövidebb költeménye (a másik kettőt külön teszem fel, mert együtt nem veszi be a rendszer).
IFJÚSÁG, NAPPAL, ÖREGSÉG, ÉJSZAKA
Ifjúság, te hatalmas, izmos, szerelmes ifjúság, bájjal,
erőszakkal, varázslattal teli,
Tudod-e azt, hogy az öregség ott jöhet mögötted épp annyi
bájjal, erőszakkal, varázslattal teli?
Virágfűzéres, tündöklő nappal, méretlen fénynek ragyogása,
tett, nagyravágyás és kacaj,
Tudod-e, hogy az éjszaka lépdel sarkaidban millió fényeivel,
álommal és gyógyító sötétségével?
(Takács Gyula fordítása)
Egy dokkos ezeket az ironikusan komoly sorokat írta Walt Whitman üzenőfalára. Kedves Walt!
Lenyűgözött. Remélem olvassa ezeket a sorokat, azóta megtanult magyarul és verseit odafent ezen a nyelven írja. Ha nem, akkor azt remélem, hogy mire feljutok, megtanuljak angolul. (Ez már csak a diplomám miatt is fontos lenne, amúgy). | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
