NAPLÓK: PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE
Legutóbbi olvasó: 2025-10-31 11:54 Összes olvasás: 60035| 433. | [tulajdonos]: FILM | 2024-03-21 11:21 |
"MOST VOLT SOHA"
A "Most vagy soha" című film pont abban jó, amibe a kurzusfilm megtüzesített de "értelmetlen" billogával hadonászó Parászka Boróka, meg a politizélő ellenérdekeltek rossznak vélik. Parászka hamis párhuzamot lát abban, hogy ha Rákosi első hatalmi filmje a Semmelweiss a másik pedig a Föltàmadott tenger volt, akkor az új Semmelweiss film meg az új Most vagy soha is csak "olyan" lehet. Milyen?
Hát kurzus...
Mintha ez egy poétikai kategória lenne Arisztotelész Poètikájában. Amire Hollywood újgenerációs filmírói nagyban támaszkodtak a forgatókönyvíró iskolák szerint, mert ő fogalmazta meg tételesen először, hogy a drámába 10 percenként kell új fordulat, különben leül a figyelem.
Ennél a filmnél leül?
Nem.
Ez máris egy jó pont.
A helyszín hiteles?
A helyszín döbbenetesen az. A múzeumig érzed a hajdani piactér "faluszagát".
A hősök hősök?
Nem. A hősök emberek. Otthon felejtik a "valahány pontot". (Majdnem elmarad a forradalom...) Ez az egyik leghitelesebb pillanata a filmnek. És itt tényleg "kurzusfilm" a film, mert a márciusi fiatalok itt majdnem "Bibó kollégisták".
Máshol pedig éppen elhitelteleníti Orbán "aznapi" ünnepi beszédét, aki a Nemzeti múzeum lépcsőzetén arról szónokol, hogy a vértelen forrdadalom előestéje versírással és - itt burkolt célzás tett az ágyi örömökre'- mert (Orbán beszédírója szerint) "napra pontosan kilenc hónap múlva megszületett Petőfi Zoltán". Miközben a filmben Szendrey Júlia eleve azzal jön, hogy kisbabát vár.
Ez akkora MALŐR Rákay részéről, politizèlési értelemben (vicc helyett mondom), hogy már dirrekt tetszik.
Mert így kell "nemkurzusfilmet" csinálni. Hiszen az új Semmelweiss film, meg az új Föltàmadott a tenger sem az. Csak filmek. És mindkettő egyformán hiteles a milliőt és a korfestést tekintve. A Semmelweiss egyenesen remekmű. Keserűen, felkavaróan emberi. S pont annyi a vér benne, amennyit az esztétikum kívan.
Ebben rosszabb a Most vagy soha.
Mert utóbbiban több a vér.
Hiteltelenül több...
Ràkay például egyenesen "asszonyvért kevert a malterba, hogy vára le ne omoljon". Nem kellett volna.
Sőt!
Ez egyenesen "kurzuson kívüli" engedmény a közönségfilm, sőt, áttételesen a woke-ieológia felé (ami ellen, "kuzusfilmként" küzdenie kellene). "Hadd legyen korszellemű női harcos Szendrei Júliából - sőt, még vérezzen is!"
Ha Rákay élni akarna valaha a final cut (utolsó vágás) produceri jogával, akkor a kevesebb több lenne, de szerintem (sajnos) így fogja hagyni.
A Kincsem film, akkori áron, legalább ennyibe került mint ez a mai áron legdrágább új magyar film.
Ma egy film ennyibe kerül.
Röhögne a vakbelem, ha a szintén hazánkban, s nagyjából azonos időben forgatott, Oscar-díjas Szegény párák című kosztümös filmet kevesebből forgatták volna.
Hogy ez nem érdemel Oscar-díjat?
A Szegény párák sem. (A Koltai-féle Semmelweiss film sokkal jobb.)
Viszont a Most vagy soha film után most nagyon figyelmesen elolvastam a hihetetlen mennyiségű közreműködő névsororát a filmrendezőtől egészen a könyvelőkig.
Igen!
Ez a kapitalizmus, és mi ezt akartuk (a gazdaságképtelen szocializmus után). Hatalmas tőkét vonz valamilyen nagyszabású befektetés - és azután MUNKÁT AD sokaknak.
Nagyon sokaknak.
 |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
