NAPLÓK: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II. Legutóbbi olvasó: 2024-07-27 06:14 Összes olvasás: 4733| 28. | [tulajdonos]: MARSLAKÓ SZTORI | 2023-12-23 03:00 | Flilip Tamás és jómagam nagyjából azonos időben használtuk Dokk naplóinkban a "marslakó" kifejezést - csak ellenkező értelemben.
Ő pejoratívan. Olyan Dokk látogatókra utalva, akik semmit sem fognak fel d Dokk lényegéből, komplexitásából. Nem érnek fel hozzá.
Én ezzel szemben az eredeti anekdotikus értelemben használtam, amerikai atomtudósokat említve. A lentebb idézett Marx györgy sztori-gyűjtemény részletesen taglalja is a fogalom eredetét és magyarázatát.
Ezt a kifejezést mostantól kezdve többször is használom majd itt, hiszen ezzel indokolom majd külföldi kiadók előtt (ha egyáltalán eljutok hozzájuk, de törekedni fogok rá), miért óhajtom az Ajádék a hercegnek címmel tervezett, angol-magyar, fotókkal illusztrált twitter-poéma kötetemet kétnyelvűen (vagyis a "marslakók nyelvén" is) megjelentetni.
Legutóbb Rhiannon Giddensnek magyar nyelven elküldött levelem kapcsán merült ez fel.
Ő lényegében operaénekesnő. (Bár most éppen hangszalag műtétje volt. Remélem mielőbb meg fog gyógyulni.)
Nyáron tervezni kezdett, elképzelt operafilmemben magyarul kellene énekelnie bartók Kékszakállú herceg vára című művének Judith szerepét.
Ahogy azt Yessie Norman is tette Polgár lászlóval.
Ez lenne a helyszín ezzel a várral.
Ez is "marslakó ötlet" és "marslakó gondolat".
(Amerikából nézvést mindenképp.)
Giddens úgy is reagált reagált rá irodalmi válaszlevelében:
"Amidst the tranquil beauty of Fonyód and Balaton, the echoes of creativity stir in my soul. I find myself immersed in a sensitive and vulnerable creative process, discovering parts of myself I never knew existed. The idea of an opera film consumes my imagination, despite the challenges it presents. I envision the masked ball in Velec, where Kékszakállú meets the enchanting Judith.
Megleptem ("rendhagyó") ötletemmel, hogy a Kékszakállú és Judith egy velencei karneválon találkozzanak a XVII században, de a történet a mában is játszódjon, s a Kékszakállú egy Tech-cég mindenható emebere legyen.
S a találkozáskor a színesbőrű Juditnak fehér álarca legyen, s az őt megigéző álarcos férfivel szerelmi játékba kezdvén mind a ketten egyszerre vegyék le az álarcaikat.
S ekkor jöjjön a meglepetés.
Mert a körszakálas arcú férfinek az álarca alatt ugyanaz az arca kegyen, mint amilyennek az álarc mutatja.
S Judithnak ekkora (képletes) "önfeltárás" a meghatottságtól meg kelljen érintenie a Kékszakállú herceg arcát.
"Their encounter, shrouded in mystery, unfolds within fleeting seconds of musical magic. As the prince unveils his lifelike mask, revealing a face identical to Judith's, a moment of shock and awe ensues. The genuine display of honesty by the prince intrigues Judith, compelling her to touch his face tenderly. In those fleeting moments, love blooms, entwining their destinies forever. These delicate fragments of emotion captured in music reflect the depths of human connection, a timeless narrative that resonates through the heart of an unknown Hungarian poet."
----------------------------------
De most következzék Marx György dolgoztata az eredeti "marslakó-sztoriról":
-----------------------------------
A MARSLAKÓK LEGENDÁJA (részlet)
Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok. (Isaac Asimov)
- Enrico Fermi kiemelkedő tehetség volt, akit a magfizikán kívül sok más is érdekelt. Arról is nevezetes volt, hogy híres kérdéseket tett föl. A Fermi-kérdésekhez hosszú bevezető szöveg tartozik, például ez: - "Az Univerzum hatalmas kiterjedésű, csillagok milliárdjai vannak benne, közülük sok hasonló a mi Napunkhoz. Számos csillag körül bolygók is keringhetnek. E bolygók számottevő hányadának felszínén folyékony víz és gáznemű légkör létezhet. A csillagból áradó fény szerves vegyületek szintézisét indíthatta meg rajtuk, ezáltal az óceán híg, meleg levessé alakulhatott. A szénvegyületek egymáshoz kapcsolódva önreprodukáló struktúrákat hoztak létre. A legegyszerűbb élőlények szaporodnak, természetes kiválogatódás folytán fejlődnek, egyre komplexebbé válnak, végül is aktív gondolkodólények alakulnak ki. Civilizáció, tudomány, technika bontakozik ki. Új és friss világokra vágyva elutaznak a szomszédos bolygókra, később a közeli csillagok bolygóira, Így szétterjednek az egész Galaktikában. Ilyen magasan fejlett tehetséges népek aligha hagyhatják figyelmen kívül ezt a csodaszép bolygót, a Földet. - És ekkor Fermi elérkezett a lényeges kérdéséhez:
- Ha mindez így igaz, hát akkor hol vannak ők?
Szilárd Leónak jó humorérzéke volt, így válaszolta meg Fermi retorikáját:
- Itt vannak közöttünk, de magyaroknak mondják magukat.
Ez a legenda Francis Crick-féle változata. (Francis Crick a DNS-ért kapott Nobel-díjat. Ezzel a történettel kezdődik "The Life Itself" című könyve.)
Már az 1930-as években gyanakodni kezdtek Princetonban. Hans Bethe "komolyan" elgondolkozott: Neumann János agya vajon nem egy embernél felsőbbrendű faj megnyilvánulása? Richard Rhodes feljegyezte: - Princetonban az a hír járta, hogy az Institute for Advanced Studies legfiatalabb (1933-ban 29 éves) professzora valójában félisten, de bolygónk gondos megvizsgálása után embernek álcázta magát, és ez külsőleg tökéletesen sikerült is. - A marslakók legendája a Második Világháború idején Los Alamosban terjedt el. Leon Lederman könyvében (Az isteni atom, 116. oldal) a motívumukat is leleplezte:
- Nem, most nem egy második űrtanmese következik, a történet igazi marslakókról szól. Azokról, akik a 20. század első felében beszivárogtak a világ legjobb egyetemeire és kutatóintézeteibe; pontosabban arról az előőrsükről, amelyik bolygónkon első bázisukat létrehozta. Azon buktak le, hogy - bármilyen soká gyakorolták is egyetlen földi nyelvet sem tudtak idegen akcentus nélkül beszélni. Volt egy ügyes trükkjük erre is: magyar emigránsoknak álcázták magukat, hiszen köztudott, hogy a magyarok beszédének van ez a furcsa sajátossága. Olyan fizikusok tartoztak közéjük, mint Eugene Wigner (marsbeli nevén Jenő), Edward Teller (anyanyelvén Ede), Leo Szilárd (eredetileg Leó), vagy a modern matematika géniusza, John von Neumann (a Marson Jancsi). Talán el is hitték volna róluk, hogy igazán magyarok, csakhogy Sherlock Holmes kiderítette: mind ugyanannak a városnak (Budapest) ugyanazon részéből (Pest) rajzottak ki. Ez természetesen már több volt, mint gyanús. Dr. Watson a helyszínen nemsokára rábukkant annak a személynek a nyomára, aki a magyar oktatás legfőbb irányítójaként fedezte, sőt közvetve maga szervezte meg a marsiak "gimnáziumnak" álcázott titkos hídfőállását. Ezt a személyt úgy hívták, hogy báró Eötvös Loránd.
Való igaz, hogy ezek a gyanús magyarok (Kármán, Neumann, Szilárd, Teller) élvezték is a legendát. Edward Teller különösen büszke E.T. (értsd: extraterresztriális) monogramjára. De azért panaszkodott: - Kármán lehetett, akinek eljárt a szája. - Mikor Szilárdot faggatták, hogy valóban a Marsról származik-e, ő szerény mosollyal csak ennyit mondott: - Talán. - A Yankee folyóirat (1980 márciusában) Kemény Jánosra (a Basic megalkotójára) hivatkozva részletekkel is szolgált:
- Gábor, Kármán, Kemény, Neumann, Szilárd, Teller, Wigner mind Budapestnek ugyanazon szektorában született. Nem csoda, hogy Los Alamosban elterjedt a híre, hogy ezeregyszáz esztendővel ezelőtt egy Marsról érkezett űrhajó kényszerleszállásra kényszerült Közép-Európában. Három kemény bizonyíték van a magyarok földöntúli eredetére:
1) Nagyon szeretnek vándorolni (akárcsak az ugyaninnen szétrajzó cigányok).
2) Rendkívül egyszerű és logikus nyelvet beszélnek, ami gyökeresen különbözik szomszédaikétól.
3) És végül sokkal okosabbak a földlakóknál. Mindehhez Kemény - enyhe marsbéli kiejtéssel - hozzáfűzte a magyarázatot: annyira könnyebb írni és olvasni megtanulni magyarul, mint franciául vagy angolul, hogy a magyar gyerekeknek sokkal több idejük jut a matek gyakorlására.
E helyen idézzünk egy passzust Enrico Fermi feleségének, Laurának az írásából (Illustrious Immigrants): Magyarország, 10 millió lakosával, ugyanakkora hatást gyakorolt Amerika tudományos felemelkedésére 1930. és 1950. között, mint a 60 milliós Németország. - Telegdi Bálint fiatalon kivándorolt, ő így emlékezett vissza pályakezdésére: - Külföldön egy fiatal magyarnak érdemes volt titokban tartani származását, mert ha magyar volta kitudódott, túl sokat vártak el tőle. Hiszen akkor tudták, hogy ő a marslakók egyike, akiknek felsőbbrendűek a szellemi képességeik, és egymás közt mások számára teljesen érthetetlen nyelven képesek kommunikálni. Egyetlen másik terület van még, amelyet elárasztottak a magyar tehetségek: ez a mozi, mert elsőként ismerték fel a hagyományos dráma és modern technika összeházasításában rejlő hatalmas lehetőségeket.
Valóban: Korda Sándorból (a VIII. Henrik magánélete és a Lady Hamilton filmsikere után) Sir Alexander Korda lett. A Tolcsván született Fox Vilmos teremtette meg a 20th Century Fox filmgyárat, Zukor Adolf a Paramountot. Kertész Mihály dirigálta a Casablancát és Robin Hood kalandjait, Vajna András a Rambót és az Evitát. Lengyel Menyhért írta a Ninocskát, Joe Esterhas a Flashdance-t és a Basic Instictet. Kovács László fényképezte az Easy Riderst, Zsigmond Vilmos a Harmadik típusú találkozásokat. Lugosi Béla játszotta Frankensteint és Draculát (ördöginek mondott kiejtésével), Gábor Zsazsa a Moulin Rougeban aratott sikert, Steiner László (mint Leslie Howard) volt Robin Hood, Tony Curtis volt a Bostoni fojtogató, ő volt, Aki forrón szereti. Paul Newman volt a Vörös Pimpernel, őt is Elfújta a szél. Cukor György, mint rendező, Rufusz József, mint rajzfilmes, Zsigmond Vilmos, mint operatőr, Zukor Adolf életműért kapott Oscar-díjat. Zukor Adolf irodájában volt egy álláskeresőket figyelmeztető kiírás:
NEM ELÉG MAGYARNAK LENNI.
Halkan mégis hozzáfűzte: - De azért segíthet. - Norman Macrea, az Economist főszerkesztője megjegyezte: - Az amerikai "movie" szó valószínűleg a magyar "mozi" szóból ered. - Cinikusan hozzátette:
- A magyarok Amerikában sokkal előbb megteremtették Hollywoodot, mielőtt az ennél ártalmatlanabb atombombát megcsinálták volna. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
