NAPLÓK: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 15:19 Összes olvasás: 27783| 144. | [tulajdonos]: TÖRÖK "ANYANYELV" | 2022-05-02 09:45 |
"Így csak a kisbabák figyelnek:
kíváncsian, mohón, merőn,
mindent értőn és ismerőn..." - írja Szabó T. Anna anyák napjára felrakott versében a facebookon.
Ehhez írtam kiegészítő kommentben, hogy így csak mi, szoptatott babák látjuk az anyánk arcát, ahogy ennek a török énekesnőét (Gülay Sezerét) veszi a kamera. S akinek az arcvonásai nagyon hasonlítanak az én fiatal anyám vonásaira. Ezekkel a török felvételekkel indult pár éve az én "időskori" török nyelvtanulásom...de úgy mint a kisbabáké... Hogy hallja és átéli a szavak dallamát, ritmusát, érzelmi mögöttesét, épp csak a jelentésüket nem ismeri... Kívülről tudtam már évek óta (egy másik dalból), hogy "Urfaya pasa geldi", míg végül a tanfolyamon megtanultam, hogy mit jelent. Ez a különös hatás okozza, hogy van egy nyelv, a török, amit "anyanyelvként" kezdtem tanulni (ellentétben az összes többivel (orosz, német, angol, latin). Az más kérdés, hogy ez a dallamvilág Bartók Béla szerint zenei ükanyai nyelvünkkel rokon, még Nyugat-Ázsiából. Azokból az időkből amikor a több száz ótörök szót is átvettük. Még az ÍR-NI szavunk is török. Igaz, hogy ma törökül az ÍR-NI így hangzik: YAZ-MAK, még az író is YAZIOR. De az ótörök nyelvben még IR-MAK volt. S ez van benne IR-DAL (bevagdos, például a halat, sütés előtt) szavunkban. Mert az ÍR az ótörök/ómagyar időkben egyet jelentett a bevagdosással, hiszen rovásírásunk volt. Ennek őrizzük a nyelvemlékét, anélkül, hogy tudnánk.
https://www.youtube.com/watch?v=he8jCYQ46bU |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
