NAPLÓK: Pssz!Ich-ézis
Legutóbbi olvasó: 2025-07-01 00:00 Összes olvasás: 11114| 38. | [tulajdonos]: ....... | 2022-04-19 22:51 |
Provincia
I.
fej, két arccal:
egy élő janus-szobrocskát nemzettél,
de átkainknak
nem lesz örököse és e kecsesség
amellyel nem voltam
tovább
nem örökíthető
mindig is tudtam - mindig is tudtad
de a szentek is
fel akarnak bomlani és nem tudnak
a szentek
múló testemért sóvárognak
a szentek
mind engem irigyelnek majd
és én (fertőzött majom) azon
tűnődöm épp
milyen ízű leszek majd a földnek,
amely - itt, a ház körül - megtelt már agyaggal egészen
és olyannyira, hogy hiába
is hordtam rá temérdek
komposztot (érettet), zaccot (a nitrogén végett)
perlitet és verejtéket, hiába forgattam, válogattam
éppoly terméketlen maradt
,,Elhagylak hát én is!" mondtam
és ettől kezdve
kerültem a kert ezen sarkát - csendesen nyüszített, de én
rá se bírtam nézni, több, mint egy évig
azután tavasszal
kipucolták idegen kertészek,
somolyogtak csak utánam szépen és félreálltak tisztelettel amikor
a kapuig vezető lépcsőn
csak ennyit szóltam menekülve-
suhantamban: "vigyáztam uraim" - mert igen nagy zajjal voltak ők is és bennem ekkor
végletemekigʼ fokozódott a lárma
II.
egy esős napon
nyájas hangon a macskát hívtam
és kereső tekintetem
önnön képzeteimbe botlott:
három hagymasor is
feszül ott az égnek és bokrosodik a petrezselyem
most aztán jöhetnek a barbárok! - gondoltam civilizáltan,
mint földbirtokos nagyhatalom
de végülis
így szóltam javaimhoz:
,,általam vagytok,
de nem nekem"
az állat
a szemével gondolkodik, többnyire és ekkor
szén-dioxiddal telt vért
működtet magában és a máj
amíg szolgál, amíg él
mindig szomorú |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
