Pssz!Ich-ézis: 0707

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2833 szerző 37371 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Petz György
  Gyermekkor, bérház emelet
Új maradandokkok

Petz György: Rutinra
Petz György Károly: Nézetek
Petz György: Szövegrom
Konta Ildikó: önarckép
Vajdics Anikó: A hit végjátékai (első)
Albert Zsolt: Eledeldal
Tóth János Janus: sár
Tálos Barbara: Berlin
Tóth Gabriella: Elszórt morzsák
Ötvös Németh Edit: Komor délután
FRISS FÓRUMOK

Nagyító 15 perce
Pálóczi Antal 2 órája
Ötvös Németh Edit 3 órája
Bara Anna 6 órája
Szakállas Zsolt 6 órája
Szilasi Katalin 6 órája
Busznyák Imre 6 órája
Gyurcsi - Zalán György 6 órája
Karaffa Gyula 6 órája
Bakkné Szentesi Csilla 7 órája
Kiss-Teleki Rita 7 órája
Tóth Gabriella 21 órája
Pataki Lili 1 napja
Szilágyi Attila 2 napja
Gyors & Gyilkos 2 napja
Tesch Gábor Ferenc 4 napja
Vezsenyi Ildikó 4 napja
Konta Ildikó 4 napja
Cservinka Dávid 5 napja
Oláh Imre 8 napja
FRISS NAPLÓK

 EXTITXU-UXTITXE 1 órája
történések 2 órája
Zúzmara 2 órája
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 2 órája
Hetedíziglen 4 órája
Gyurcsi 17 órája
Ötvös Németh Edit naplója 21 órája
Pssz!Ich-ézis 23 órája
az utolsó alma 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
Szokolay Zoltán verses füzete 1 napja
Szerdánként, kávé helyett 1 napja
Minimal Planet 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
Etzel Mark Bartfelder 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Pssz!Ich-ézis
Legutóbbi olvasó: 2020-10-31 15:59 Összes olvasás: 4167

Korábbi hozzászólások:  
18. [tulajdonos]: 07072020-07-07 13:05
Kedves Naplóm! Mókolim!
Immáron a racionalitás szintjén is bizonyos, amit ezeddig is tudtam, nevezetesen hogy a heti rendszerességgel különböző napszakokban jelentkező néma, névtelen csengetőm -, kinek messziről érzem a szagát- nem más, mint G, ki ráadásul volt olyan kretén, hogy itthagyja a keskeny-girhes biciklinyomait, ezek szerint még hülyének is néz, avagy ekként kívánja mégis tudtomra hozni kilétét, vagy egyszerűen csak komplett idióta volna, nos azt biztosra nem tudni.
Mindenesetre, s minthogy immár bizonyítékkal rendelkezem :felhatalmazom magam, mindenre.
Hogy mi a francra jó az neki, ha engem hajnali kettő tájban pl kiugraszt az ágyból, hogy aztán néma kussban álljon ott, maga se tudja szerintem. Jobb is ha hallgat, máskülönben. Amíg a gondolatainál marad, addig és csak addig: szabad lehet. De amint ezeket a gondolatokat szavakba önti, többé már nem maga rendelkezik azok felett, példának okáért én azonnal ráereszthetem az igriceimet, s azok minden továbbiakkal felékesítve oly erővé válnak, amely azonban szükségképpen visszahull rája, kiből vétetett.
Sajnos azonban emberünk nem effajta következetes óvatosságból, mint inkább netto köznapi gyávaságából adódóan kussol. Hovatovább süket és vak, bolygó kísértet, kinek kéje nem talál véget, se nappal, se éj, ki megkívánni tud, megelégedni pedig nem, tigrisek s farkasok erénye az övé, engem pedig nem kell, így, gyalázva szeressenek, az egyetlen igaz dolog vagyok, nem holmi el nem szalasztható lehetőség - végtelen potenciájának bizonyítására.
De persze túlságosan féli ő magát ahhoz, hogy annak merjen látni, aki vagyok. Tudatlan kezébe nem ad a természet valódi tükröt. A természettel pedig, én sem dacolhatok. Nyilván, az ember szeretne megkaparintani mindent, és semmit sem elszalasztani, elhasználja, majd megveti. G is, minden bizonnyal azt reméli, naivan, hogy vón egy aranyporos felhő, ég és Föld közt, holott én őelőtte hanyattfeküsznék, kényén nevelt kamasz, még azt hiszi, ünneplőbe bújhat mosakvás nékül, és ez álomkép ékes, meg nagyvonaló, megnagyszabású, meg nagyléptékű, ittigyen minden nagy , s fő persze ő maga! - maszatos, gyáva agádám. Olcsó viseltes pózokba öltözködik előttem, s fogságba veti, távol tartja tőlem azt, akit pedig szeretek. Poklokra jut az ilyen gyáva, kénköves poklokra. Önmagát szorongató, pöttöm kicsi én, aki önmagát pedig kiteszi mások hódolatának és dícséretének, kinek bókjai és hízelgései alól elkopott éhség kandikál, tavaszon hó, kiszáradsz majd, és vereséged soha meg sem érted. Kár.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-09-25 22:55 furim
2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-10-31 16:19   NAGYÍTÓ /Berényi Klára:jambus/
2020-10-31 15:59   NAGYÍTÓ /maszat:profi vers/
2020-10-31 15:15   Napló: EXTITXU-UXTITXE
2020-10-31 14:41   NAGYÍTÓ /furim:ti x, ti tá x/
2020-10-31 14:31   Napló: történések
2020-10-31 14:28   Napló: Zúzmara
2020-10-31 14:27   Új fórumbejegyzés: Pálóczi Antal
2020-10-31 14:08   Napló: Párbeszéd a DOKK jövőjéről
2020-10-31 13:53   Napló: Párbeszéd a DOKK jövőjéről
2020-10-31 13:05   Napló: Párbeszéd a DOKK jövőjéről