NAPLÓK: Philosophina Legutóbbi olvasó: 2026-06-21 16:16 Összes olvasás: 10543| 24. | [tulajdonos]: Szimbólumok, kínai bölcsek | 2016-08-07 21:12 | Azzá kell lennünk, akik vagyunk. - mondja egy német szerző.
Egy francia kortársa így vélekedik: Az ember az, akivé válhat, de csak azzá válhat, aki.
* * *
Az ókori görögök, ha szerződéseikre figyelmeztették egymást, valaki valakit vendégbarátságba ajánlott, kettétörtek egy korsót, pénzérmét, ami később összedobva-, rakva (szümballein), az eredeti egyezségre, egységre emlékeztette, kötelezte őket. A szümbolon (szimbólum) kifejezés (ismertetőjel, hitelesítőjel, jelkép) innen származik.
Ha ezt tágabb körben használom, hasonlatot, metaforát is ideértve, e kifejezés rámutat az emberi szellem egy irányára.
Amikor analógiákkal, képekkel a jelenségek mögött levő eredetibb egységre utal , akkor "olyan, mint" típusú mondatokat használ.
Ellentétben a tudomány a "ha ....akkor..." típusú mondataival.
(Két egyszerű példa. Lány és rózsa azonosításánál azok bennünk meglévő közös szépséget éreztetjük. "Alvó szegek a jéghideg homokban" sor alvó szegei után akár barakkban -, panelházban alvó rabokat, átlagembereket is képzelhetünk.)
* * *
C.F.v.W. -t nem múló örömmel olvasgattam a nyáron (Két könyve van kéznél: "Válogatott tanulmányok" (Gondolat, Bp. 1980), s "A német titanizmus" (Európa Könyvkiadó, Bp., 1989). Francia világosság, a stílus áttetszősége, eleganciája éppúgy jellemzi írásait, mint a német "mélység", miszticizmus komolysága (ami M. Eckhardtól Novalison át C.G. Jungig jellemzi e szellemiséget) Épp azt hagyja el, ami e mélység kísérője szokott lenni: homály, darabosság, nehézkesség.
Nagy életmű (1912 -2007): Heisenberg tanítvány, felfedezéseiért akár megkaphatta volna fizikai Nobel -díjat, százada egyik legjelentősebb tudományfilozófusa. A háború előtt a német atomprogramon dolgozik (Többször elhangzott: elszabotálták a bomba előállítását, az atomenergia békés hasznosításán dolgoztak).
Utolsó polihisztor, a németség lelkiismerete, szokták mondani róla, elkötelezett békepárti, mélyen vallásos. Öccse, Richard von Weizsacker 10 évig a Német Szövetségi Köztársaság elnöke (1985 - 1995).
Nagyapja Würtenberg állam miniszterelnöke volt. Napokban olvasom - s ezért e naplósorok- az apja 1939 - 1943-ig a Birodalmi Külügyminisztérium második embere Ribbenntop után (A Ribbentrop - Molotov - féle paktum egyik kidolgozója).
Megzavar e hír, amiről évekig nem tudtam.
Remélem nem tolakodik előítéletként iránta való tiszteletem és az életmű közé.
* * *
Évek óta visszatér egy látszólag jelentéktelen emlékkép szociális munkás koromból.
Egy férfi jó minőségű, értékes női ruhákat, télikabátokat hozott be. Miután visszarakta azokat egy nájlonzsákba, még megsimogatta őket,."Édesanyámé voltak" - mondta, majd elköszönt.
Tegnap hallom a rádióban, a kiváló orgonista 100 km-ekről lohol autójával holt apjához, hogy így is láthassa, utoljára megcsókolhassa.
Van-e fölemelőbb, lesújtóbb, profánabb, szakrálisabb, mint holt anyánk szemét lezárni, apánk homlokát még egyszer szánkkal érinteni.
Ők már nem a mi törvényeink szerint léteznek. Visszajárnak? Az egykori néphit, álmok tanúsága szerint igen. Plutarkhosz mondja (A Hold arca c. művében), a halottak a Hold körül élnek. Visszatérnek, majd más régiókba illannak.
Az igazi veszteség, a kopár való az lesz, mikor az elhunytak végleg meghalnak. Már nem tudjuk megidézni őket, nincsenek szavaink hozzájuk, nekik se hozzánk. Abban reménykedhetünk, a lélek pusztasága, ami elválaszt tőlük, nem végleges.
* * *
Egy régi kínai történet.
"Csuang Ci egyszer Hui Ci -vel a Hao gátján sétálgatott és így szólt:
- Milyen vidáman ugrándoznak ki a vízből a pisztrángok!
Ez a halak boldogsága.
Hiu Ci így felelt:
- Te nem vagy hal, honnan tudod tehát, mi a halak boldogsága?
Csuang Ci ezzel viszonozta:
- Te nem vagy én, honnan tudod tehát, hogy én nem tudom, mi a halak boldogsága?
Hui Ci azt felelte:
- Én nem vagyok te, ezért valóban nem tudhatok rólad mindent. De te valóban nem vagy hal, tehát bizonyos, hogy te sem tudod, mi a halak boldogsága.
Csuang Ci erre azt mondta:
- Kérlek, térjünk vissza az alaphoz. Te azt mondtad, honnan tudom én, mi a halak boldogsága. Tehát már tudtad, hogy én tudom, s ezért kérdezted meg tőlem. Nos, hát itt tudtam meg a Hao partján."
(Kínai filozófia, Akadémiai Kiadó, 1980, szerk.: Tőkei Ferenc, II. köt. 111. l.)
Kinek volt igaza? Szerintem Hui Ci-nek.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
