NAPLÓK: Philosophina Legutóbbi olvasó: 2026-06-21 16:16 Összes olvasás: 10546| 12. | [tulajdonos]: Heidegger kertjében | 2016-07-20 19:09 | Volt egy nőismerősöm. Megszökött kamaszként szüleitől, majd nevelőotthon. Aztán feljött Budapestre, elnyelte annak Nagykörút, Rákóczi tér környéki mélyvilága. Rendszeresen falcolta magát, keresztbe, majd hosszába kéz-, lábereit. Egy munkahelyen dolgoztunk, aztán közel 3 évig összekötődött életünk. (Hajnalokig simogattam, csókoltam a vágásnyomokat a karján, csuklóján.). Látszólag megnyugodott, egyszer aztán szétrebbentünk. Néha láttam.
Ma hívott: "Kórházban vagyok. Krízisosztályon. Beszedtem egy csomó gyógyszert.
-Szólhattál volna, itthon van három hónapra elég altatóm. Ma meglátogatlak. Mire van szükséged?
- Inkább holnap gyere. Ne hozz semmit. Vigyázz magadra! - letette a kagylót.
* * *
A Heisenberg tanítvány, kiváló fizikus és filozófus C. Fr. von Weizsacker Heidegger vidéki nyaralójában a házigazdával nézi a naplementét . Továbbiakban őt idézem (Válogatott tanulmányok, Gondolat, Bp. 1980, p. 48.)
"Weizsacker úr, Ön tulajdonképpen nem mondhatja, hogy Nap lemegy. Azt kell mondania, a földhorizont emelkedik." Én a fentiekben vázolt felfogás értelmében így válaszoltam: " Teljesen elfogulatlanul mondom, hogy a Nap lemegy. Ugyanis tudom, hogy ezen ugyanazt értem, mintha azt mondanám. a Föld felfelé forgatja a horizontomat. Ha az Atlanti - óceánon Amerikából jövet, hajóm farán állva, utánanézek annak a hajónak, amely Európából jövet, röviddel előbb elhaladt mellettünk, azt mondom, hogy a másik hajó lassan a horizont alá kerül, és tudom azt, hogy a másik hajó farán álló utas ugyanezt mondhatja a mi hajónkról. Tudom azt is, hogy mindkettőnknek igazunk van." Heideggernek volt - e igaza vagy nekem?"
Íme egy korai posztmodern gondolat.
* * *
A kereszténység egykor pompázatos temploma, kopott sírbolttá vedlett, mikor (R. Bultmann nyomán) meghalt a hit Krisztusa, s föltámadt a történeti Jézus.
* * *
Rég olvastam: Svédországban pályázatot hirdettek, Szókratész életéről, amit egy általános iskolás kislány nyert meg -ha jól emlékszem -, evvel a szöveggel. "Szókratész bölcs volt. A nép közé ment, hogy tanítsa őket, mire azok megölték őt. "
Két -valószínűleg politikai- ellenlábasa feljelenti istentelenség és az ifjúság megrontása vádjával. Halálra ítélik.
Tehetős tanítványai segítségével elmenekülhetne, ő a méregpoharat választja.
Aszerint, amit Anaxagorasztól tanult - ,hogy az ember izmok, csontok, inak, anyagi részek korrelátuma -,most Megara felé kellene futnia, de őt nem engedi daimonionja, a lelkiismerete.
Utolsó szava: "Kritónunk, egy kakassal tartozunk Aszklépiosznak, adjátok meg, és el ne mulasszátok" (Phaidón, 118 a). A gyógyítás istenének a meggyógyultak szoktak kakast áldozni.
Így gyógyult ki az életből Szókratész , "aki minden ember közül ... a legderekabb volt, és egyáltalán a legokosabb és a legigazságosabb".
* * *
"Platón a filozófia és a filozófia Platón" - kiált fel R. W. Emerson, a görög bölcselőről írt esszéjében. Ismert A. N. Whitehead bon mot -ja: "A filozófiatörténet Platónhoz írt lábjegyzet."
Hérakleitosz, Pindarosz, Aiszkhülosz, Platón még titánok árnyékában lépked.
Tanulságosak az attikai bölcselő meséi, mítoszai, amiket így vezet elő: "Az okosak kinevetik, a bölcsek megértik." Kik az okosak? Valószínű kora szofistái (ma technokratát mondanánk).
Ilyen mítoszként érthető a barlanghasonlat (Állam, VII. könyv), amiben Platón legtisztábban adja elő saját rendszerét.
A Lakomában Arisztophnész meséje szerint a szerelem oka az emberi ős sorsában keresendő. Ezek két fejű, négylábú,négykezű, gömbtestű lények voltak, akik hatalmát az istenek megirigyelték, kettévágták férfire (aki Nap sarjadéka), nőre (ő a Föld sarja) és semleges nemű, androgün részre (ő a Hold sarjadéka) őket. Ezután régi, elvesztett felüket keresik szerelmi vágyban.
A Phaidroszban a lélek szárnyas fogat, ami az ég körein jár. E hasonlat asztronauta kocsihajtója a vezérlő értelemnek felel meg, a fölfele húzó szilaj ló a bátorság, a lefelé hulló satnya a mértéktelenség szinonimája.
Egyik legtalányosabb történet a Pamphüliai Ér látomása (Állam. X. könyv) ,melyben visszaemlékezik (anamnészisz) születése előtt időre. A lelkek egy csillag lakóiként az istenek előtti kockavetés sorrendjében választanak szerepet a földi életükre. Aki később találhat szerepet magának, sokszor jobban jár a korábban választóknál (kik királyok, türannoszok, gazdag kereskedők lesznek), mert azok gyakran hitvány módon végzik életük, míg emezek (szatócsok, vargák, tengerészek) teljes életet élhetnek.
Azért mondhatja ki a fölemelő szavakat: "Nem a sors választ bennünket, hanem mi választjuk a sorsot (daimont).
Az igazság még eljátszható, elmesélhető, áldozati szertartásokban jelenlevő.
Így imádkozik Szókratész (Phaidrosz 279 c )
"Ó, kedves Pán, és ti többi istenek, akik csak itt lakoztok, adjátok meg, hogy szép legyek belül, és ami külső birtokom van, a belsőkkel összhangban legyen. A bölcset tartsam gazdagnak, s oly sok aranyam legyen, amennyit senki más nem tud hordozni és magával vinni, csak a józan és mértékletes ember. Van -e még másra szükségünk Phaidrosz. A magam számára épp eleget kértem."
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
