NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó) Legutóbbi olvasó: 2026-02-27 05:42 Összes olvasás: 101958| 448. | [tulajdonos]: ... | 2019-09-23 15:03 | Három éves volt a középső fiam, Gabó, amikor először nyaralt Debrecenben Zsuzsa mamánál, az édesanyámnál. Első este kilenc körül csörög a telefon. Anyu szól bele fáradt hangon:
– Diktáld már le nekem a csacsis meg a verebeset verset, amiket elalvás előtt szoktál Gabónak mondogatni, mert hiába olvasok neki, csak azokat követeli. A Táncol a holdat is kéri Weöres Sándortól, de azt megtaláltam, a többire nem tudok rájönni.
Lediktáltam Anyunak telefonon a csacsis és a verebes verset. Tudtam fejből akkoriban vagy negyven „gyerekverset”, azokat váltogattam, mikor melyikhez volt nagyobb kedvem, de Gabó három kedvence mindig elhangzott.
Szepesi Attila: Kikiáltó
Tessék, vegyenek
fehérmázas cserepet,
szamaruknak szekeret,
szekerükbe kereket,
kamrájukba egeret,
ereszükbe verebet,
kalapjukra felleget
s egyéb hasznos szereket:
martilapu-levelet,
nadragulya-gyökeret!
Tarbay Ede: Országúton
Országúton baktat a csacsi, senki sem tudja, mit visz a kocsi.
Kérdi az árok az útszélen: Mit viszel, kis csacsi, mondd nékem!
Répát, rezedát, salátát, gyolcsot, köcsögöt, hasábfát?
Országúton baktat a csacsi, nem mondja meg, mit visz a kocsi.
Weöres Sándor: Táncol a Hold
Táncol a Hold
fehér ingben.
Kékes fényben
úszik minden.
Jár az óra,
tik-tak tik-tak.
Ne szólj, ablak,
hogyha nyitlak.
Ne szólj, lány, ha
megcsókollak –
fehér inge
van a Holdnak.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
