NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó) Legutóbbi olvasó: 2024-04-23 09:09 Összes olvasás: 71493448. | [tulajdonos]: ... | 2019-09-23 15:03 | Három éves volt a középső fiam, Gabó, amikor először nyaralt Debrecenben Zsuzsa mamánál, az édesanyámnál. Első este kilenc körül csörög a telefon. Anyu szól bele fáradt hangon:
– Diktáld már le nekem a csacsis meg a verebeset verset, amiket elalvás előtt szoktál Gabónak mondogatni, mert hiába olvasok neki, csak azokat követeli. A Táncol a holdat is kéri Weöres Sándortól, de azt megtaláltam, a többire nem tudok rájönni.
Lediktáltam Anyunak telefonon a csacsis és a verebes verset. Tudtam fejből akkoriban vagy negyven „gyerekverset”, azokat váltogattam, mikor melyikhez volt nagyobb kedvem, de Gabó három kedvence mindig elhangzott.
Szepesi Attila: Kikiáltó
Tessék, vegyenek fehérmázas cserepet, szamaruknak szekeret, szekerükbe kereket, kamrájukba egeret, ereszükbe verebet, kalapjukra felleget s egyéb hasznos szereket: martilapu-levelet, nadragulya-gyökeret!
Tarbay Ede: Országúton
Országúton baktat a csacsi, senki sem tudja, mit visz a kocsi. Kérdi az árok az útszélen: Mit viszel, kis csacsi, mondd nékem! Répát, rezedát, salátát, gyolcsot, köcsögöt, hasábfát? Országúton baktat a csacsi, nem mondja meg, mit visz a kocsi.
Weöres Sándor: Táncol a Hold
Táncol a Hold fehér ingben. Kékes fényben úszik minden.
Jár az óra, tik-tak tik-tak. Ne szólj, ablak, hogyha nyitlak.
Ne szólj, lány, ha megcsókollak – fehér inge van a Holdnak.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|