NAPLÓK: Más, és mégis ugyanaz
Legutóbbi olvasó: 2025-07-01 00:48 Összes olvasás: 18870Olvasói hozzászólások nélkül| 198. | Pálóczi Antal: TŰRNI KELL | 2022-07-07 10:47 |
Rólad szól, és rólam akár... vagy mégsem.
Én is azonnal így éreztem, ez a mi jellegzetes túlérzékenységünk következménye.
Mi, túlérzékenyek, idegvégződés burkolat hiányában, nem olvassuk, hanem "megéljük" mások verseit.
Viszont akkor, belátom, meg kell tanulnunk ÉLNI - együtt élni - saját érzékenységünkkel.
Ugyanis a mű SOSEM mirólunk szól.
Hanem - ha jó a mű - akkor arról az archetipikus helyzetről, amit a mi magatartásunk, vagy félreértett tulajdonságunk A SZERZŐ ESZÉBE JUTTATOTT.
Ha rossz a mű, akkor meg mindig "önkarikatúra" - önfogyatékossági lelepleződés. (A gúnykép készítőjét tetten érik, hogy még rajzolni sem tud.)
Ezért jogos - félig - az a szerzői védekezés, hogy valójában "eszébe sem jutottunk" neki, persze, hiszen benne vagyunk a tudatalattijába - mindannyiunk pechjére. (Még a szerző pechjére is - ha csak nem tud ebből valami nagyon ütőset komponálni. Mert akkor bocsánatos.)
Szokolay is így járt el "valakikkel" szemben, amikor arról verselt, hogy kiugrott kispap drogos kurvával játszik négykezest. Ami annyira durva, már-már otromba interpretáció, ráadásul - tényszerűen - nem is igaz, hogy joggal keltette a legnagyobb felháborodás írói körökben.
Pedig esztétikailag hibátlan verssor.
Nagyon archetipikus szituációt teremt. Szemben akár a tényvalósággal is.
Ugyanis e hamis állítás sokkal irodalmibb a lábszagú igazságnál - és lehet, hogy fennmarad. Függetlenül attól az ehhez (egy mű fennmaradásához képest) szánalmasan lábszagú és kisszerű okoskodástól, hogy a szerző bántó szándéka szerint, ez igenis - szól - "valakiről". Ráadásul még az igazság "más".
HA CSAK MOST ÉN NEM TÉVEDEK!
Ezt a jogot azonban fenntartom magamnak!
Úgyhogy újabb lelkigyakorlat Krisztina: - tanulj meg - tanuljuk meg - mindezt elviselni! |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
