NAPLÓK: Ingrid Legutóbbi olvasó: 2024-12-04 09:19 Összes olvasás: 31298. | [tulajdonos]: Fikciók | 2021-02-13 16:25 | Ma elgondolkodtam a hírek hallatán…
Az emberek vajon mennyire tudják globálisan felmérni, átlátni tetteik következményét? Nem látom, hogy a múltban elkövetett események miért kerülnek felszínre –módosulva, mint egy vírus. Az alagút végét is akkor látni, ha már majdnem kijutottunk belőle.
Aki nagy pontnak képzeli magát, és birtokolja az összes írásjelet, nem ismeri az univerzum delete gombját? (Első irodalmi utalás)
Mi marad utánunk? Évezredekig őriztük a pergameneket, most meg algoritmusok rögzítik, kódolják, vizslatják a digitális jelünket, ez mennyire jogos felügyelet? Egyszer minden összeomlik…
Az adatvédelem kikerülhetetlen. Bármit szeretnél elolvasni, előtte, el kell olvasnod azt a 40 -50 oldalt posztonként. Ha nem teszed, akkor legyintesz, beletörődsz a mindennapokba. Naponta eljátszod újra, ezt az elfogadást. Következményét sejted, de még kicsi a tapasztalatod. Miért kell minden emberi mozzanatot dokumentálni? A hétköznapok jeleit rögzíteni.
A gondolat a saját fejében mennyire szabad, ha naponta pszichikailag befolyásolják, terhelik. Az érzékeny lelkeket kinyírja. (Ez volt a második irodalmi rész)
Előzményeinket törölhetjük visszamenőleg, de ami az éterbe egyszer felkerült, az ott marad. Ez is, vagy törlik…
Mi marad látható, és ha igen, mennyi a jelentősége?
Milyen gyógyszer az, ha két A4-es oldal tájékoztat, én szóltam! - így magad vállalod a következményeit.
Az orvosságból gyógyszer lett. Amíg az ember hinni képes, addig manipulálható.
Elkerülhetetlen a fejlődés, ezt tudjuk. Túlfejlődtünk?
„Nézd a világot, ne tapasztald!" – ahogy a természetfilozófusok gondolkodtak a tudományos forradalom előtt. Most meg tapasztaljuk, de vajon mennyire látjuk?
Miután beindult az iparosodás kb. 120 év alatt tönkretettük évezredek folyamatos haladását.
Személy szerint nem tudom követni. A nagy szabadság kitermelte a bezártságot.
Jó a pozitív embereknek, jó a tudatlanoknak, jó az erőseknek… Akkor most, kinek rossz?
A jojot kr.e 500-ban is ismerték
Wikipédia részlet…
A jojó a ma ismert formáját a Fülöp-szigeteken kapta, a „yo-yo” szó egy helyi nyelven azt jelenti, „gyere-gyere” A jojó tehát nincs fixen rögzítve a spárgához, hanem a keletkezett hurokban szabadon tud forogni. Ez az apró, de annál fontosabb módosítás egészen kifinomult mozdulatokat tesz lehetővé: a jojó eldobása után leszalad a zsinegen, ezután egy ideig hagyhatjuk szabadon forogni, majd a csukló megrántásával ismét visszahívhatjuk. Ha eközben például rövid időre leengedjük a földre, a forgása miatt elgurul valamelyik irányba. Ezt a trükköt nevezik igen szemléletesen sétáltatásnak. Megrántáskor a jojó azért jön vissza, mert a rántás hatására egy pillanatra megnő a súrlódás a zsineg és a tengely között, és ez már elég ahhoz, hogy feltekeredjen.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|