NAPLÓK: Ingrid Legutóbbi olvasó: 2024-12-03 18:11 Összes olvasás: 3127Olvasói hozzászólások nélkül| 12. | Kránitz Laura: hozzászólás | 2022-07-31 14:28 | Több, mint egy éve nem írtál a Naplódba.
Úgy tűnik, rajtad kívül ez mást is érdekelt, mert nem jelezték.
Ezért is érdemes szüneteltetni azt, aminek egyébként sincs különösebb értelme. Ha nincs reflexió, akkor nincs kommunikáció, ha nincs kommunikáció akkor csak a klaviatúrát koptatjuk.
| |
| 11. | [tulajdonos]: Reflexiók 1. | 2021-05-16 17:58 | Reflexiók 1.
Nem tudtam megvédeni a határaimat, az élet minden területén.
Az utolsó munkahelyemen egy év érzelmi terror után, megvédtem az alapvető emberi jogaimat.
Kései sirató volt ez, egy utolsó lángra lobbanás. Jó érzés volt. A vezetőség mellém állt, mert tisztában voltak vele, igazam van, csak szükség volt egy mindent elvégző vezetőgépezetre. Álságos mellémállás, de működött.
Jelenesetben majdnem időben felismertem, hogy cselekednem kell. Nem voltam hajlandó egy légtérben lenni a telephelyvezetőmmel, és a többi alkalmazottakkal, akiket szintér terrorizált.
Betelt a pohár, oly annyira, hogy túlcsordult.
A magánéletemben nem sikerült ezt a lépés megtennem teljességében. Gyenge próbálkozásaim aláásták a lendületem.
Ott elbuktam. Maradandó lelki trauma kísér hátralévő utamon.
Nem terveztem egész életemben az állandó védekezést. Nem vagyok támadó típus, csak vészhelyzetben.
Olyan támadásokba volt részem, amire nem tudtam felkészülni.
Élethelyzetek sodortak, kilátástalan élethelyzetekbe. Minden erősségem a múltamba ragadt, vagy egy előző életembe, és sodródtam a lehúzó erők tengerében.
Áldozattá váltam, mintegy önként és dalolva állapot által. Miért engedtem?
Nem tudom, talán, mert abban hittem, hogy ez nem létező. A tudatunkban nem szereplő események váratlan megjelenése, esélyt sem adott a feldolgozásra.
Aki nem éli át, nem éli meg, nem tudja felmérni az adott ember belső útját.
A jó tanácsok mindig akkor születnek, amikor nem vagyunk a másik ember helyzetében.
Ez a helyzet nem testi sértés, ez lelki megtörés. Tudatos irányítás, mert megérezték a gyengeséged, visszaéltek a szereteteddel, a hiteddel, és odaadásoddal. Nem a magad életét élek, elfogadod a másik irányítását.
Kifosztottnak éreztem magam, egy más élet által kapott lehetőség elvesztése által.
Elvesztettem az identitásom. Nem ott élek, ahová szeretni tartoznék, és ez jelenleg megváltoztathatatlannak tűnik.
Ha én nem tudom, merre induljak, akkor egy jó segítő megmutathatja az úthoz vezető utat?
| |
| 10. | [tulajdonos]: útkeresés | 2021-03-20 20:21 | Most nem szeretek írni.
Megkavar. Felkavar.
Hazudok magamnak folyamatosan.
Hagyom, hogy befolyásoljon más emberek életútja.
Viszonyítok, és ez által kilengek. Egyensúlyzavar keletkezik, megbontja a józan értelem realitását.
Mit tegyek? Szaporítsam a gondolatot és a szót, vagy tömörítsem és bezárjam rím és szótagszámok kötöttségébe mindazt, aki vagyok?
Jegyzetelek, egyfolytában. Rövid mondatok születnek, látszólagos semmiségek karcolják a papírt.
Amit az éjszaka termel, a nappal túlerősen világítja.
Vigaszt keresek, ember hangok által.
Ütőhangszerek nélkül.
Koboldok és egyéb mesefigurák kíméljenek.
| |
| 9. | [tulajdonos]: Felszínes érintgetések | 2021-03-01 15:52 | Nem lehet mindennap az élet nagy kérdéseivel foglalkozni.
*
(Nem éppen tavaszt köszöntő mámoros sorok)
Pontos "j" vagy "ly" - a végeredmény szempontjából bizonyos esetekben teljesen mindegy.
Változik a világ.
Már a tojás mérete sem a régi.
Tojnak a világra a tyúkok is.
Régen volt kicsi és nagy tojás.
Most választhatunk: S, M, L, XL. Esetleg méretnélküli?
Pedig a tyúk mérete hátsó szempontok alapján nem változott.
Mégis ugyanazon a lukon meglepő méretkülönbségek képesek előbukkanni.
Ilyenkor a tyúkszeme kikerekedik, és ez befolyásolja a produktumot.
Eszi vagy nem eszi, ez itt nem kérdéses.
A ketrecbe tömörített tyúk kotkodálása vajon a régi?
Azt hittem a kakaskukorékoláshoz szemétdombnyi magaslat kell.
Kiderült mindent lehet, bár a közeg változhat, a hang bármerre képes terjedni, csak legyen aki meghallja...
| |
| 8. | [tulajdonos]: Fikciók | 2021-02-13 16:25 | Ma elgondolkodtam a hírek hallatán…
Az emberek vajon mennyire tudják globálisan felmérni, átlátni tetteik következményét?
Nem látom, hogy a múltban elkövetett események miért kerülnek felszínre –módosulva, mint egy vírus.
Az alagút végét is akkor látni, ha már majdnem kijutottunk belőle.
Aki nagy pontnak képzeli magát, és birtokolja az összes írásjelet, nem ismeri az univerzum delete gombját? (Első irodalmi utalás)
Mi marad utánunk? Évezredekig őriztük a pergameneket, most meg algoritmusok rögzítik, kódolják, vizslatják a digitális jelünket, ez mennyire jogos felügyelet?
Egyszer minden összeomlik…
Az adatvédelem kikerülhetetlen.
Bármit szeretnél elolvasni, előtte, el kell olvasnod azt a 40 -50 oldalt posztonként. Ha nem teszed, akkor legyintesz, beletörődsz a mindennapokba. Naponta eljátszod újra, ezt az elfogadást. Következményét sejted, de még kicsi a tapasztalatod.
Miért kell minden emberi mozzanatot dokumentálni? A hétköznapok jeleit rögzíteni.
A gondolat a saját fejében mennyire szabad, ha naponta pszichikailag befolyásolják, terhelik.
Az érzékeny lelkeket kinyírja. (Ez volt a második irodalmi rész)
Előzményeinket törölhetjük visszamenőleg, de ami az éterbe egyszer felkerült, az ott marad. Ez is, vagy törlik…
Mi marad látható, és ha igen, mennyi a jelentősége?
Milyen gyógyszer az, ha két A4-es oldal tájékoztat, én szóltam! - így magad vállalod a következményeit.
Az orvosságból gyógyszer lett. Amíg az ember hinni képes, addig manipulálható.
Elkerülhetetlen a fejlődés, ezt tudjuk. Túlfejlődtünk?
„Nézd a világot, ne tapasztald!" – ahogy a természetfilozófusok gondolkodtak a tudományos forradalom előtt. Most meg tapasztaljuk, de vajon mennyire látjuk?
Miután beindult az iparosodás kb. 120 év alatt tönkretettük évezredek folyamatos haladását.
Személy szerint nem tudom követni.
A nagy szabadság kitermelte a bezártságot.
Jó a pozitív embereknek, jó a tudatlanoknak, jó az erőseknek…
Akkor most, kinek rossz?
A jojot kr.e 500-ban is ismerték
Wikipédia részlet…
A jojó a ma ismert formáját a Fülöp-szigeteken kapta, a „yo-yo” szó egy helyi nyelven azt jelenti, „gyere-gyere” A jojó tehát nincs fixen rögzítve a spárgához, hanem a keletkezett hurokban szabadon tud forogni. Ez az apró, de annál fontosabb módosítás egészen kifinomult mozdulatokat tesz lehetővé: a jojó eldobása után leszalad a zsinegen, ezután egy ideig hagyhatjuk szabadon forogni, majd a csukló megrántásával ismét visszahívhatjuk. Ha eközben például rövid időre leengedjük a földre, a forgása miatt elgurul valamelyik irányba. Ezt a trükköt nevezik igen szemléletesen sétáltatásnak. Megrántáskor a jojó azért jön vissza, mert a rántás hatására egy pillanatra megnő a súrlódás a zsineg és a tengely között, és ez már elég ahhoz, hogy feltekeredjen.
| |
| 7. | [tulajdonos]: Hétköz- napi csütörtök | 2021-02-11 19:33 | 2021.02.11. Csütörtök
Közlöm, sok az ööö…nem hezitálok, csak ökörködöm. (nem fülöntöttem)
Őrzöm anyanyelvünk örökségét.
1. versben…
mögöttem három
előttem három
középen éppen
magamat látom
2. Prózában…
Ez olyan, mint a köztes lebegés.
A múltam az eltelt három nap. Mééég ééélek! A jövőm a következő három nap.
Nem merek nagyot álmodni.
3. Képzőművészetben- nem (őrzöm).
4. ÉNekelhetnék (maradjunk a feltételezéseknél)
*
A felsorolásnak itt vége.
| |
| 6. | [tulajdonos]: Hétköznapok 3. | 2021-02-10 15:34 | 2021.02.10. Szerda
-Olyan önálló lettem. Ma is elhagytam a kérdezőmet. Büszke vagyok magamra. (Vicc volt)
Már csak négy napot kell aludni, és Valentin nap lesz. Whao –mondja az amerikai és a magyar is. Még sem hangoztatja, hogy Bálint nap. A Valentin még is csak elegánsabb!
A szótárban mindkét verzió szerepel. (mint biztonsági ráerősítés?)
Nem épült be a tudatomba, bár a 90-es évek elején jogosabban lángolhattam a szerelemtől.
Bármi lehet kortól független… (Kijelentettem és kérdeztem) (Smile jel hiányában –ha-ha-ha.) Lángolhatnék most is.
A belső tűznek ereje van, mégis sokan fáznak.
*
Ma Elvira névnapja van. Vajon köze van az elvhez, vagy véletlen egybeesés, mint ezer dolog az életben. Erre mondja egy ezoterikus, nincsenek véletlenek.
| |
| 5. | [tulajdonos]: Hétköznapok 2. | 2021-02-09 14:19 | 2021.02.09. Kedd
-Jó, ha kérdeznek, mert beindítja a gondolat folyamatát.
Most önállóságra törekszem. (Ne menj el! Figyelj... )
*
Vajon túlmutat a kezdet a jelenlegi állapoton?
Elmúlt a múlt , a hét(fő) is, ezért, ma kedd van.
Ez nem jelenti azt, hogy jó a ked(d)vem. (Elnézést)
De nem is rossz. Olyan, mint egy állóvíz, nem zavarja semmi.(Látszólag)
Most zavarjam meg magam? Hová dobjam a kavicsot, hogy ne találja el az érzékeny pontomat?
Célozni könnyű, ha védtelen az ember.
| |
| 4. | [tulajdonos]: Hétköznapok 1. | 2021-02-08 14:40 | 2021.02.08. Hétfő
- Írjál, kérdések nélkül. Néha itt leszek, de lehet, elfelejtelek. Szólj rám.
Ez nap (is) hasznos tevékenységgel kezdődött.
Összetapostam több Pet palackot, és ezáltal megkíméltem a környezetem saját pusztításomtól. (Részben)
Séta a kukákig. Hárommal rendelkezem. Kettő szelektív, a harmadik kommunális szemét.
1 hét alatt teleszemetelem. Ez egy heti folyamat. Egy évben 52x ismétlődik.
Ha elképzelem, hogy –ÉN- csak –egy EMBER vagyok.
Védjük sokan a környezetet! (Remélhetem?)
Akkor jót cselekedünk… (Hiszem)
Az irodalomhoz, talán ma annyi közöm volt, hogy az élet már eléggé prózai…
| |
| 3. | [tulajdonos]: Kezdetek töredékes folytatása | 2021-02-07 15:20 | 2021.02.07. Vasárnap
-Ma nem kérdezek semmit. Az állandó kérdezőknek is jár egy szabadnap.
*
A vasárnapom, és az ünnepnapom, már a hétköznapom.
Talán egy porcelán teás csésze megváltoztatná...
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
