NAPLÓK: Héderváry Luca Legutóbbi olvasó: 2025-06-30 18:57 Összes olvasás: 12899| 35. | [tulajdonos]: tiszteletlen vagyok most! | 2019-06-12 11:38 | Tiszteletlenségem jele! Este nem néztem és ha át lehetne írni Károly írását akkor azt mondanám neked dobd a kukába mentorom a 11 műtárgyat. :))
Nem bontasz figyelsz mindenre, de egyforma hosszúak a mondataid, nem látom édesanyádat, csak
úgy hogy Csontváry a kedvence Itt halkan egy két mondatot hozzá kéne tenned. Zsúfolsz valamikori mentorom, egy szakaszban ott találom Picasso Guernicáját, de mivel műtárgy nem találom ott azt, hogy Dora Maar remegve fotózta a Guernicát, félt a képtől. És akkor kéne bontanod , hogy Dora fekete fehérét. Rettegését belevinni. Kedves valamikori mentorom ha műtárgyakról írsz tedd előre amiről írsz, éhagyod lecsengeni gondolataikat. Hátra azokat a karaktereket, amik formába öntik magát a műtárgyat, filmet. Hamar abba hagyod a Giacomettit holott hosszan írsz róla de csak a fát látod meg a pici szobokat , és valamit nem veszel észre. Van böhöm szobra. és bizony tudott, a természete nem éppen szokvány volt. Rá lehetne asszociálni. Tél van, már sötétedik kívánom az almát. A sült almáét de nincs itthon alma egy szem rohadt alma se még az is jó lett volna, és akkor a dühét belevághatod ahogy látja a szobrait .. nézi őket, díványra ül és rájön arra, hogy tehetetlen, hogy ronda, hogy semmi kedve semmihez. lassan odabiceg a szoborhoz megáll az ablak előtt és kidobja az ablakon a lépő embert. Holnap üveges kell. Ez a háttér ami mint egy fizura keretbe foglaja azcot, a szobrait. Miért lép ekkorát. Menj utána annak miért pici vékony .. Ott a szoborban minden
ami te, mert nagyot is mondhatsz kis szavakkal. Memento morit is bevághatsz, akár egy filmbe, hogy élet, halál és ami közte van azt bánjuk meg a halálos ágyunkon, igen ami kimaradt , ez így közhely, ne akard mester, a szájába adni Mariskának Bátainak, hogy neked mit jelent. Ezt ne értsék. Giacomettivel mert egyek vagytok ebben az időben, a görbületben. Magad írod csak nem tudod. Néha vissza kell venni.
Teleobjektív te a fát lásd, és helyezd hátra az erdőt mi keretbe foglal, nem műtárgyakat, hanem csodákat. Nálad minden minden hibátlan és azt veszem észre, hogy a kidolgozott mondataidban kevés az erő az ámokfutás a düh és az ember érzelmei. Takarsz.
Látod, már nem törődöm azzal hová a teszem a vesszőket, nem törődöm azzal amit írok, mert néha a dolgok önmagukat írják.
Visszajöttem Károly a Dokkra. Tibor fél. Ki akartam békülni vele, de úgy érzi, hogy frusztráltságát levezetheti rajtam. Kíváló alany vagyok, de már unom a banánt.
Mit mondjak még. Itt van Furim, és valami fiatal nő, kivel nem lesz dolgom. Tegnap éjjel írtam egy verset. Persze, hogy nem lett Hasonlatok. Versdallamot írtam. Weörest meg lepipálni nem tudom.
Látod őt is kéne olvasnom. Nem lett rossz csak nem vagyok Weöres. A hajamat kócosan fújja a szél.
Elengedtelek, mert már elengedtelek, de vannak olyanok akik felejthetőek, és vannak emberek akik
nem. Nagymama is ilyen volt és te is. Írtál a kisvárosról és hallgattad zsidómeséimet. Egy sem volt az csak ráfogtam . Hallga, ez egy klassz zsidómese. Fotózom és futok a fűben. Jóóó mert enyém a tölgy a hárs a csitke. És vére sikerül lefotóznom egy madarat. ami beremegett :))
Most játsszuk azt, hogy én is írok ... Hogy délelőtt van. Gyuri írt kollázsokat Tandoriról. Tis írtatok
együtt és mi is.
Ideírjam vajon a nevem? Minek? Most úgy érzem picit nagyon picit de nőttem
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
