DOKK

Hetedíziglen bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2024-04-30 02:28 Összes olvasás: 261991

Korábbi hozzászólások:

5923.	[tulajdonos]: hosszabbítás	2022-10-30 15:08
Bocsánatot kérek mind azoktól, akiket megbántottam a barát szóval. Játékosok jobban hangzik. Öt versünk van. Bár senki nem kért hosszabbítást, hétfőre módosítom a versek beküldésének határidejét. 20 órakor zárok. Köszönöm.

5922.	[tulajdonos]: Bízzunk	2022-10-29 14:04
Megérkezett az ötödik vers is. Tudom, hogy nehéz napoknak nézünk elébe. A szomorúság, az emlékezés napjai jönnek. Ezek ellenére, kérlek benneteket, ragadjatok tollat, és küldjétek be verseteket. Köszönöm játékos barátok.

5921.	Simf: Játék	[tulajdonos]: induljon a játék	2022-10-29 12:37
Simf Bűnösök közt… Süket sár vagyunk. Szürke lovag, beteg kar. Seggbe öltött nyelv.

5919.	[tulajdonos]: De jó	2022-10-26 23:37
Megérkezett a 4. szuper vers is. Jó éjszakát kívánok mindenkinek.

5918.	KMara: nem éppen vers	2022-10-26 23:13
ár(-sokk) s a médi a Miért e sok vízfejű titán, hisz' egész nyáron nem esett. Vagyunk a szarban ló nélkül is. Üres kenyér, süket fülek, no, jött egy szürke ... Agg lovag halad a tési úton, s mikor a szélmalmokhoz ér, ( beteg szegény, a sárkányt fújja, kardja sincs), m'ért lövi le a villanyvezér...

5917.	[tulajdonos]: kukurikú	2022-10-26 05:41
Jó reggelt, szép napot kívánok mindenkinek. A versek száma háromra nőtt. Estig nem leszek, rengeteg dolgom akadt, illetve hosszadalmas. Remélem, hogy további versekre bukkanok. :)

5916.	Szilasi K.: vers	2022-10-25 23:40
Szilasi K. Őszelő Kopott, szürke lovag a nyár, gebéje búsan poroszkál vissza, az öreg időbe. A rozsdabarna jegenye hosszú karjával intene utána, ám süket ködbe- sárba vész lovag és lova. Itt vagyunk, vastag avarba bújtatjuk beteg kedvünket, valami gyógyírt várva rá.

5915.	[tulajdonos]: örülés	2022-10-25 21:41
Jó estét! Megérkezett a második vers is. Hurrá!

5914.	Edit: vers	2022-10-25 21:04
Ötvös Németh Edit kiveri a ragya szürke már a hajnal ködlabdákkal játszik csorgatja az esőt lovagpáncél ázik kiveri a reve kiveri a ragya a süket csend várja nem apródja karja nem öleli már meg tisztelet is sárban beteg világ éled mi vagyunk a gátja

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!