| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2025-11-05 16:04 Összes olvasás: 414256Olvasói hozzászólások nélkül| 3960. | Kránitz Laura: vers | 2021-04-29 22:48 | Különös reggel volt, de mégis elindult…
Egy utcakép látszólagos nyugalmán,
borzolgatott kedélyem, szólóban kóricál.
Rajtam farmer, kék és trendi,
csigolyánként nem izgatott ma senki.
Kietlen irodák, paksaméta hegyén: tételek,
szokott a falon a mennyezet lógatni képeket?
Jó lenne egy kő és kasza, megfenném,
ha, aratni kedvem támad, ülj mellém, jelezvén.
Nevezzük nevén a növényt.
Nincs olyan, ami megteremne utána,
ne borzolja senki megáztatott alakom utcaképét ruhámba.
Jó, hogy nem csigolyánként elemez egy senki,
nem divat egy úrnak manapság, borzolva hencegni.
Farmerom feszült gombpattanásig,
eredménye rajtam nyargalászik.
Óh, paksaméták szép reménye!
Megnyugodtam általad,
majdnem dalra fakadtam, könnyebb helyett.
Sej haj és kasza és esetleg kő, mi a…
Nem folytattam, beszélni magyarul rondán nem szokott?
Azért, mert farmer, nem kötelező
a fészerben - a szokott kasza meg gereble!
Malac helyett az ólban paksaméta áll?
Így minden, egészen más.
Már nem borzol csigolyánként, mert nem röfögteted.
Elárulom a neve: Ted.
Hö-hö-hö, nem meg szokott röhögés.
Összegezzük, ez nem szokványos utcakép.
Bezsongott egy Zombi, és a tollából ez jött ki…
„Háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza!”
A mesében barátom, a mesében…
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
