NAPLÓK: Főnix Legutóbbi olvasó: 2026-09-27 18:14 Összes olvasás: 3680| 5. | [tulajdonos]: 2013.11.01. | 2013-11-01 02:59 | | Tegnap este a szüleim már majdnem beleegyeztek abba, hogy Pestre költözzem. Abban maradtunk, hogy ma folytatjuk a beszélgetést. Sikerült délutánra lerészegednem. Még most is érzem kicsit a hatását. Most egy darabig nem fogok inni, az biztos. Jó érzéssel tölt el a tudat, hogy valószínűleg már csak pár napot kell itthon töltenem. A kutyám hiányozni fog. Már találtam pesti pszichiátert is, és a depot injekció is meg lesz oldva. Arra gondoltam, hogy ha majd lesz pénzem, egyszer elmegyek a Csernus dokihoz. Nagyon kívácsi lennék, mit mondana nekem, milyennek látna. Szembesítene a hibáimmal és gyengeségeimmel, amiken utána talán tudnék változtatni. Kedden megyek körmöshöz. Majd nézek előtte mintákat, hogy legyen valami elképzelésem. Ma megint fogok futni, nagyon jó depresszió ellen. Simán lefutom a kitűzött távot, igaz, utána kell egy kis idő, míg a szervezetem visszaáll nyugalmi helyzetbe. Tanulnom is kell, a leendő munkámhoz. Még jó, hogy szeretek telefonálni. Nem ijedek meg a kifogásoktól, úgyhogy nem lesz probléma. | |
| 4. | [tulajdonos]: 2013.10.31. | 2013-10-31 03:51 | | Volt tegnap egy telefonos interjúm egy pesti céggel, amin átmentem. 7-én le kell vizsgáznom az anyagból, amit küldtek, és ha sikerül, még aznap munkába állhatok. Albérleti szobát is találtam már, már "csak" a szüleimet kell meggyőznöm róla, hogy engedjenek el. Annyira szeretném! Ha Apa nem támogat anyaglilag, kénytelen leszek kölcsönkérni valakitől. Pécsen nincs munka. Újra komolyabban veszem az AVON-ozást. Lesz ma egy találkozóm, ahol ha minden igaz, kinevezek egy hölgyet tanácsadónőnek. Tegnap boroztam egy kicsit, muszáj volt kiengednem a feszültséget. Ma kemény menet vár rám a szüleimmel. Nem hisznek bennem. Lelkileg jól vagyok. Kevesebbet is dohányzom. Visszatért az optimizmusom, és az életkedvem. Szeretnék önállóan boldogulni, és ezért mindent meg is teszek. Élni szeretném a saját, felnőtt életemet. Utoljára kérném a szüleimet, hogy támogassanak, de Apa itthon akar tartani, szem előtt. Nem képes elengedni. Még mindig a pici lánya vagyok, akire vigyázni kell. Ha nem sikerülne elköltöznöm, akkor ez életem végéig így maradna. A nővéremnek hiába van férje, és két gyermeke, Apa mindennap elmegy hozzá, és mindenbe beleszól. Irányítani akar mindent. Ha sikerül kölcsönkérnem, akkor az akaratuk ellenére is elköltözöm. | |
| 3. | [tulajdonos]: 2010.10.30. | 2013-10-30 04:28 | | Teljesen rápörögtem az álláskeresésre. Három állásinterjúm is lenne Pesten, de a szüleim nem adnak pénzt az utazáshoz. Sebaj, 5-én kapok segélyt. A szüleim nem fogják fel, hogy már felnőttem. Nincs szabad akaratom. Ahogy tudok, elmenekülök itthonról. A viselkedésükkel csak azt érik el, hogy nem nagyon akarom majd tartani velük a kapcsolatot. Ha gyermekem lesz, én nem fogom visszafogni. Tanuljon, dolgozzon, és ha eljött az ideje, költözzön el. Nálam huszonkilenc évesen már igencsak eljött az ideje. Nem támogatnak semmiben. Nem baj, Isten nem ver bottal, visszakapják majd. De hogy másról is írjak: tegnap kaptam egy üzenetet, aminek nagyon örültem. Összességében jobban vagyok, elfogadtam a szakítást. A futás is jót tesz, utána mindig nagyon jól érzem magam. Már nem érzem magam gyengének, sokkal inkább tettrekésznek. Tudom, hogy minden megoldódik majd. | |
| 2. | [tulajdonos]: Válság | 2013-10-29 05:01 | Még itt a hajnali csend,
Nem sokat lát a szem,
A szív érez, vérez,
A közöny felvértez.
A magányom nyomaszt,
Nem találok vigaszt,
Bűn rossz költő vagyok,
Minden rímem lapos.
Prózám sem kell sehol,
Ihlet nélkül vagyok.
Nem tudok alkotni,
Inkább csak figyelni.
Segíts rajtam kérlek,
Szeressen a lelked,
Kedvességet kérek,
Viszonzom, ígérem. | |
| 1. | [tulajdonos]: 2013.10.28. | 2013-10-28 04:48 | | Egy fájdalmas szakítás után vagyok. Múlt héten még öngyilkossági gondolatok gyötörtek, de már nem akarok meghalni. Visszaköltöztem a szüleimhez, ami nem túl jó. Huszonkilenc éves vagyok, szükségem lenne saját térre. Csak sajnos nincs munkám. Újságíróként próbálkozom, de az meg egyelőre nem fizet. Kicsit azért már optimistábban látom a jövőt. Van egy fiú, akivel szívesen összejönnék. Remélem nem szúrom el. Kevés barátom van, ritkán mozdulok ki itthonról, így ismerkedni sem szoktam. Pedig vágynék új emberek társaságára. De a betegségem sok mindenben gátol. Depressziós vagyok, és gyakran szorongok. Gyógyszereket szedek, és háromhetente injekciót kapok. Megjártam már a pszichiátriát, köszönöm, elég volt. Mostanában nem járok már pszichológushoz, sem kineziológushoz, a magam erejéből próbálok boldogulni. Még gyenge vagyok, de nem adom fel. Az írás számomra terápia, muszáj leírnom, mi nyomaszt. A problémamegoldási stratégiám nem túl jó, alkohollal szoktam tompítani az érzékeimet. Bele akarom vetni magam az olvasásba, belemerülni idegen, fiktív életekbe, hogy addig is kikapcsoljak. Annyi könyvet tudnék venni, ha lenne pénzem! Lehet, hogy beíratkozok az egyetemi könyvtárba. Csak olyan nehéz itthonról egyedül kimozdulni. Biztonságos a négy fal között. Az utcán csak figyelem az embereket, akiknek mind céljuk van, terveik, felelősséget vállalnak az életükért és tetteikért. Én még gyerekszerepben élek. Saját magamon kívül csak a kutyámért vállalok felelősséget. Őt nagyon szeretem, együtt alszunk. Három éve kaptam, mikor utoljára pszichózisom volt. Az kemény volt. Téveszmék, szaghallucináció, minden, ami kell. Kopaszra borotváltam a hajam. Ma már ezen túl vagyok. Szeretetre van szükségem, mint mindenkinek. Hogy érezzem, fontos vagyok valakinek. Hogy érdemes élni, küzdeni. Az élet szép, bármilyen nehéz is. Hiszen mindig van választásunk. Folytatni, megváltoztatni, újrakezdeni. Ehhez kívánok Nektek sok sikert, keressük együtt a boldogságot! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
