Egyszerűen az altruizmus kifejezést nem szeretem és a lelki közgazdaságtant. Olyan izé. Az alábbi szöveget nagyon szerettem kamaszként. Az első szöveg volt amit páli nyelven is fejből recitáltam. Mellékelek mellé egy szép recitációt. Páli nyelven tiszta élvezet beszélni. Fenkölt hangulatba kerül tőle az ember, míg a tibeti recitáció az erő érzetét kelti. Farkas Pali bácsi fordítása elveszi a szöveg költőiségét. A púdzsa-könyvben így szerepel például az utolsó sor, sokkal közelebb a szó szerinti jelentéshez :
"Na hi jatu gabbhaseyyam punar eti'ti" (Na hi dzsátú gabbhaszévvám punár éti'ti) "És többé nem lép anyaölbe"
Vagy Pali bácsinál: "E tanítás szerint ezt mondják magasztos állapotnak"
"Brahmam etam viharam idhamahu" (Bráhmám étám viháram idámahu) "Így tartózkodhat (a földön) az istenek között"
KARANIYA METTA SUTTA - TANÍTÓBESZÉD A SZERETETTELI KEDVESSÉGRŐL
"Aki jó úton jár, így cselekedjék, hogy elérje a nyugalom állapotát:
Legyen rátermett, becsületes, egyenes, nyájas szavú, szelíd és szerény, megelégedett, kevés igényű, kevés elfoglaltsággal bíró, egyszerű életet élő, érzékeit uraló, körültekintő, tartózkodó, támogatókhoz nem kötődő. Ne tegyen semmit sem, amit a bölcsek rosszallnának.
Legyen minden lény boldog és békés, töltse el boldogság. Minden létező élőlényt – legyen gyenge vagy erős, hosszú, nagy- vagy középtermetű, rövid, kicsiny vagy vaskos, látásból ismert vagy sosem látott, távolban vagy közelben lakó, létező vagy létezést kereső –, kivétel nélkül minden lényt töltsön el boldogság.
A másikat senki sehol tönkre ne tegye, meg ne alázza. Haragból vagy ellenszenvből senki se kívánjon a másiknak rosszat. Ahogyan az anya védi gyermekét, egyetlen gyermekét, akár élete árán is, úgy terjessze ki az ember szívét határtalanul, mindenre, ami csak él. Az ember szerető szívét terjessze ki határtalanul, minden világra – fölfelé, lefelé és minden irányban –, akadályok nélkül, gyűlölködés nélkül, ellenségeskedés nélkül.
Amíg az ember lankadatlan, tartsa fönn ezt a tudatosságot, akár áll, akár jár, akár ül, akár fekszik. E tanítás szerint ezt mondják magasztos állapotnak.
Nem bonyolódván vélekedések hálójába, erényekkel ékesen és átlátással fölvértezve, az ember föladja az érzéki örömök iránti vágyakozást. Az ilyen ember bizony nem tér vissza újra a szenvedés világába."
(Snp 1.8 / Sn 143-152 Fordította: Farkas Pál)
Karaniyam atthakusalena Yan tam santam padam abhisamecca Sakko uju ca suju ca Suvaco c'assa mudu anatimani
Santussako ca subharo ca Appakicco ca sallahukavutti Santindriyo ca nipako ca Appa ga bbho kulesu ananugiddho
Na ca khuddam samacare kinci Yena viññu pare upavadeyyum Sukhino va khemino hontu Sabbe satta bhavantu sukhitatta
Ye keci panabhut'atthi Tasa va thavara va anavasesa Digha va ye mahanta va Majjhima rassakanukathula
Dittha va yeva adittha Ye ca dure vasanti avidure Bhuta va sambhavesi va Sabbe satta bhavantu sukhitatta
