NAPLÓK: Etzel Mark Bartfelder
Legutóbbi olvasó: 2025-09-18 08:41 Összes olvasás: 55187| 401. | [tulajdonos]: szeretem vers | 2022-06-10 15:57 |
PÖ-
Leopoldo Lugones
Vénusz megadja magát
Csak gyöngysorod volt rajtad, semmi más már,
azt is ledobtad. A szobába tévedt
késői napfényben rezgő szivárvány
ült rá. Közöttünk, mintha vízfestmények
lebegtek volna. Ledőltél az ágyra,
és combodat kitártad, s felemelted,
mint Danaé, mikor az istent várja
Tizián képén. Mozdulatlan melled
fölé hajoltam. lüktető szerelmem
ágaskodott s feléd mutatott, szépség.
Te utána nyúltál, mert behunyt szemmel
is megleled. Öledhez nyomtad végét,
hol az éjsötét hajtarajban legszebb
szegfűd vöröslő kelyhe már kifeslett.
(Fordította: Faludy György)
-LÖ |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
