| KIEMELT AJÁNLATUNK | |
| Új maradandokkok | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő | |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: ELKÉPZELHETŐ Legutóbbi olvasó: 2024-11-21 07:11 Összes olvasás: 38853350. | [tulajdonos]: johnny B good | 2024-11-17 10:18 | Töprengés a szétbomlásról
Fölkészülni. Nem lehet, hiábavalóak ökleink. Fogvicsorgás, fényesőben sziszegni, hogy fáj. Tiszta a levegő. Köhögni is elfelejt az ember. Olyan gyönyörű Normandia, mint a szerelem. Holott a mi szerelmünk, az ajtók története. Sántít, hiszen hasonlat. Nyitni, zárni, úgy is lehet, ha nincs kezed a kilincsen. Távolból nyitható technológia. De megbízhatóbb, mint rádió frekvenciák. Légy bárhol, North Yorkshire vagy Budapest, én Normandiában. Te és én, kényszer, mágneses mező. Tudtuk ökölbe rándulnak majd a kezeink. Készültünk életszakaszokra, ahol legalább egyikünk rászorul a társadalmi kohézióra. Életszakaszokra, amikor fogvicsorgásként csikordul minden ajtó és átláthatatlanság települ a szülőföldünkön. Erre is gondoltunk (Boston, 1999). Szociális ellátás és tőke viszonyát folyton figyelte egyikünk. Befektetés. Erre is gondoltunk. Eladható tudás, erő és életkedv. Készültünk. Bükkben, templomokban, kutató laboratóriumi csókolózás közben. Voltaképp mire készültünk mi? Földműves az elszórt maggal, hogy a föld méhe kihordja a hasznot. Asztronauta számít rá, hogy az űrben ismerős, semmi nincs. Az Isten semmi. Az Isten egy koncepció (John Lennon), de nekünk kávéscsészénk volt, naponta váltott ruhánk. Ajtó. Kulcs. Szülőföld, társadalom, koncepció, rendszerekhez alkalmazható jövő, nekünk mindenünk volt! Energia a kitartáshoz, mint amilyen konokul alvad a vér. Készültünk. Mégis mitől sötét, misztikus árnyék az elcsendesedésben és hiábavalóak ökleink. | |
349. | [tulajdonos]: johnny B good | 2024-11-10 09:25 | Magadat mérgező titkok VI.
Kiegyenesedett, igaza volt. Átnézett azokon, akik magabiztosak. Elhasznált testű illuzionista, hangos propagandista, sok jóska-pista-inci- finci volt életében közelije-távolija. Behúzódó, kitárulkozó, országból országba, kontinensről kontinensre. Megunt boldogságból bolondozva menekülő. Nincstelen új jussú ígéret- életbe. Igaza volt, hogy el tudott tá- volodni tőlük. Föl, oda amit tengerész éveiben sokat figyelt, a kitárt szárnyú hattyú csillagképig. A be és kihajózás különös távolodása és kötődése, mint a hegyhez érkező óceán. Kitanulhatatlan periódusban képessé vált kiszállni saját magából, az emberből. Miközben csak emberi életet élhetett, végzettség és nacionálé: human being, être humain. Viszketős lett ettől, végül betűkhöz tömörödött. Az ember mindig lehet tépettebb. * Egyszer átsétáltunk egy kerten, park, valami éden. Jardin, ahogy franciák nevezik. Gyönyörűen szegélykövekkel parkosított geometria. Azt mondtad idegen rend, őrrel, kerti munkásokkal, gépekkel. Ez nem a mi világunk. Bárki, egy szerelmesnek ki kell ebből jutni, át, ki ebből a megrendezett szépből. Bárhol, Párizs, Boston vagy Budapest. Térképre víve bruhh... még akkor is ha ketté osztva folyóval. Mintha egyik fele te, másik én. És kiszaladtunk, át a formára vágott, megkomponált kirakaton. | |
348. | [tulajdonos]: johnny B good | 2024-10-27 10:05 | Odébb Föltette a rizst csak nem áll fölötte odébb ment odébb tenni közben lökdöste nyelvével szájában azt a pontot amiről mindig azt hitte odébb megy állandó késztetés az a két perc is számít ha már elbaltázta az életét legalábbis nem hozta ki a hatvanhat százalékot amit miközben odébb tette lökdöste a szájában valami megszúrta a nyelvét időpontja volt hogy megmutatja de valamit mindig odébb kellett tennie nem érdekli az időpont olyan régi és távoli az orvos is csak odébb küldené a patológust se érdekli majd nyilván nem hagyja felboncolni magát de hátha valakinek kell a szerve égett szagra szaladt vissza
Blücköl és gojzizik
Kevésbé gömbölyű a golyózásból az érdekelte ki golyózott ki kit ó a lét könnyűsége én aki rögtön kiszúrom az ilyeneket a szemeire voltam kíváncsi és a szájára hogy habzott-e amikor erei dülledtek és az ágyékát vakarta otthagytam nem tárgyilagos Üveg zsebéből az üveg golyókon ördögi vakító fény tükröződött ha lyukra játszottak ő vonalra aztán csak ő blückölhetett bemondással és eresztéssel bonyolított játék közben többször átírta a szabályokat otthagytam pedig ígéretesnek tűnt hogy na végre a kigolyózottak na ez az de ez sem az Egyenlő esélyek egyenlő bánásmód feliratozta az esti híradó sport rovata ellöktem a kaszínótojást háborogva mentem a fürdőszobába fogat mosni a tükör világítás vakított habzott a szám s idegen véres szemek | |
347. | [tulajdonos]: johnny B good | 2024-10-17 10:23 | Fotelvesztern
Nálunk nem voltak háztartási adatfelvételek. Mai otthonomban havonta felmért valamit a hatóság. Javak. Hogy van ilyesmi csak mostanában tudom,. Dühömben mutattam nekik - megadóztathatnák. Hangok a hajszálrepedésben, amiket tőled őrzök. Igazi fotóink késve villantak a sötétben (nem érték-becsült képek). Sok csöpögős filmet nem néztem végig veled, te meg a veszterneknél mentél a konyhába. Mostanában láttam be, hogy nem voltam akkora csárlsz-bronzon-bacsinszki, bármennyit szájharmonikáztam szolgálatban a tengeren.
Az évek borzongása
Igazán akkor vagy a kor gyermeke, amikor kijössz a tömegből, kikapcsolod az iPro cuccokat. Támpont nélkül, meredsz mint a halott. Se pro se kontra. Egy. Egyedül. Én premissza. A világ tele vevővel a megvehetetlenség ellenére. Manipulált konklúzió. Annyiban vagy különleges, hogy elképzelheted a fekete fényt. Tágul minden, ha egyszer az Univerzumban létezel. Ahogy az íjideg, a nagy pocakos Hold. Bár azt is hiába képzeled miként lesz, amíg élsz, verseidből barikád.
| |
346. | [tulajdonos]: johnny B good | 2024-10-05 12:24 | Hamvasság tározói Lehetsz uralkodó ha Szenny és kísértés ha Minden vers tévesztés ha Győz a média Kurva már szűz mária Lehetsz uralkodó ha Görget az idő: te mintha Gyökérrel lebegő fűzőscipő Vagy mint kötödő elektron Kutyád és gödrével a sezlony Visszaveheted az ellenőrzést Látásod van: látsz Nem a hegyeket vagy Emberi törekvést Látsz kivehetetlenséget Ugyan az agy képpé teszi Gyönyörű alakod bevési A mélyülő semmibe Látsz Még eleven élet vesztét Kivehetetlenség stégjét Lehetsz uralkodó ha Nap mint nap Sértődő és felfuvalkodó Gyerekséged viaszát tépi Ha tragédiaként éled meg Amit hagytál hazáddal történni Lehetsz uralkodó Visszaveszed az ellenőrzést Látni Szenny és kísértés Egy kivehetelen takaró Alatt a vers is tévesztés Nagy hamvasság tározó Visszajutsz ártatlan uralkodó | |
345. | [tulajdonos]: johnny B good | 2024-09-28 09:23 | a kikapcsolhatóak a város ortopédcipő készítői sztrájkolni kezdtek a harmadik nem jöhetett el de támogatásáról biztosította a tiltakozó kettőt mert most már tényleg elég a társadalom fele semmiféle talpvizsgálatot nem végeztet és előzetes méretvételezés nélkül lábujjakat nyomorító zsibbadással izomsorvadáshoz polyneuropátiához vezető úgynevezett ergonomikus tucat cipőt pucol fényesít az unió kussoltat a general safety and performance requirements senkit nem érdekel semmiféle szabályozás európa nem áll biztos lábakon elég a lúdtalp dömpingből a kínai talpbetétek silányságából a járókeretek balesetveszélyesek mi magyarok ugyan minden fórumon gágokunk de harminchárom évvel a rendszerváltozás után néhány támasztékul szolgáló korlát nyűtt vonó és bot is megbízhatatlan a társadalmi közösség kussolók és kussoltatók támaszték nélkül kiszámíthatatlan lépésekkel közelít egymáshoz avagy távolodik egy mástól elég volt egyszer és mi... itt csend lett valaki kikapcsolta a mikrofont elment az áram valószínűbb hogy lemerült az aksi túl sokat beszéltek és most a csendben nincs is miről rágyújtottak mind a ketten kompóttal kínálta egyik a másikat majd nézni is fájdalmas léptekkel a sánta kacsa bisztró felé vették az irányt | |
344. | [tulajdonos]: johnny B good | 2024-09-14 15:36 | Átmeneti kabátok
Behúzódón. Nyaraló helyen nemzeti stressz. Majd holnap indulunk. Visszafelé te vezetsz. Ádáz nyugalom, hunyt szem, mimikátlan arc. Ádáz, mint Árpád-ház idején a hatalmi harc. Jövő-halom, mindaz mi lehetséges következő. Mindaz mi zárva zárt világunkon dörömbölő. A létezés roppant tény, senkisem látnok. Behúzódók, nyaraló helyek, átmeneti kabátok. Mit kezdhetünk az előre nem láthatóval Mi otthonunk lehetett volna s megszólal Kossuth-pátosz, nemzeti stressz az Alpokban. Konok intés. Ádáz nyugalom. Meg se kottyan. Turin, 2024 | |
343. | [tulajdonos]: johnny B good | 2024-09-08 10:13 | szelídítés közben
miután egy elnyomó rendszerből mint vad az embertől kimenekültem összeszedve mannát mérget s a kijelölt szabadulásban saját nyál hányadékomban fulladni meg amíg neptun kegyelméből tenger fölötti őrségben napi százat erőlködve: bólogatni - menni fog nekem is immáron két dioptriás szemüvegen nem úgy átnézni az újakon az új bólogatást kérőkön ahogy tettem független bíróságon tanítón párttitkáron hinni bízni valamilyen rendben és elfogadni mint kutya a gazdát új tréning új hazaszeretet várókkal menni fog hiszen kiedzett sorsom a kegyetlen idő és mit számít ma már ha börtön a lélek börtöne maradt a szabadság szerető Magyarország | |
342. | [tulajdonos]: johnny B good | 2024-08-31 12:39 | Don Quijote menekül számítógépes játékban áll a lovag útjelző előtt a google maps Duna-Tisza közét jelzi slussz gps zavar leszálló kerozin csík a lovag feszült ilyenkor szokott versbe fogni a lovag háta görbe a páncél nem a gerinc az gerinc lova megrázza magát mint a vizes kutya a versbe majd borzot ír közönséges borz mert senki nem rázza úgy nagyon különleges lény-rokon a szemlélődő nyugodt életet kedveli ekkor a lovag fölnéz: légkondi vize csöpög
borzra föl és a playstation-ba -be menekül | |
341. | [tulajdonos]: johnny B good | 2024-08-21 15:52 | Is Azt feleli máskor is, nem kellene megköszönnöm. Gépiesen jön. mire is mondja, mire gondolunk. A mozgólépcső teljesen lemozgat. Mennyire vagyok gép és mennyire ember? Milyen időpont a máskor? Mekkora inter- vallum? A bolygón túlvilág szitál, onnét jöhetnek gépies szavak és mondatnak tűnik a fölvert porszelet. Elvégre udvarias vagyok, kellemes társalkodó. Az ember előnyös tulajdonsága egyúttal a hibája is. Ha fölérek rögtön sóhajtok, mintha kínzókamrából szabaduló kijut a vesztőhelyre. Azzá leszek-e, amit előirányoznak nekem a megtévesztés mesterei? Teszem-e, amit rám kényszerít a társadalom? Kicsavart fénysugár a szárítkozó ruhán, ni elszakad a gyümölcsszár, utakba égő gyümölcs. Itt simán áttaposok - tudok én slisszanva-közlekedni, amint szárazföldiek a kitaposott nyomon. Egér út rohanónak, gondterheltnek, folyton időpontra sietőnek. Rálátni hogyan élnek élhetetlenek. Gép- kocsiadómból futhatná kerülőútra. A tengeren jól keresek. Igaz keveset költök. Se külsőség, se kurva. Alig beszélek. Szárazföldiek között ellenségesen szótlan. Szótlan, mint a magánvagyon. Régóta folyik belső diskurzusom és tengernyi idő óta nem szólok vissza, ha valaki gépiesen szerencsét kíván: jó szelet (with following seas). Legfontosabb, hogy mentsem magam az embertől. Azoktól menekülök és jövök vissza, mintha haza, akiknek nincs fegyverük. Szavakat fognak egymásra. Forgatják, mint golyót a dobtár, krupié a vagyont. Nem tudhatom, hogy másnak ...miféle anyóka-álruha, aljas intrika szövevénye egy jókívánság és nem újabb húsba ütött szög-e a máskor is. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|