NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2024-05-19 08:31 Összes olvasás: 128275630. | [tulajdonos]: Csak vicc, nyugi! | 2018-12-17 06:45 | - Józsi! Be akarsz jönni szombaton dolgozni? - Főnök, én ezt most kihagynám, a gyerek szülinapja lesz, nagyon készültünk rá, anyósomék is jönnek... - Várjál, másképp kérdezem. Józsi! Be akarsz jönni hétfőn dolgozni? | |
629. | [tulajdonos]: csak úgy | 2018-12-15 20:05 |
Ma a Híradóból értesültem, hogy véradást szerveztek kocsmába.
Kitűnő ötlet, bevált, jóval többen mentek, mintha egyéb helyre szervezték volna. A fiatalok külön jó balhénak tartották, hiszen mulatságos úgy megjelölni az úticélt, hogy a kocsmába indulás célja nem a szokásos, hanem a véradás. Sőt, később lehetőség lesz viccesen úgy invitálni a barátokat a krimóba, hogy "- jöttök vért adni?"
- - - R E K L Á M - - -
Gyurcsi szabadidejében a versei piacon áruló Imre Turkálójában kapható melegítőalsókat, pólókat viseli.
Nyugdíjas lévén csak szabadideje van, így gyakorlatilag folyton ezek vannak rajta.
Amikor elkopnak, kilyukadnak, attól kezdve ezek a ruhák felveszik a "munkaruha" előnevet.
Gyurcsi szabadideje ekkor sem minősül át munkaidővé, hiszen az nincs neki.
- - - R E K L Á M V É G E - - -
Mélységesen egyetértek Pimp naplóbejegyzésével, kiegészíteném. hogy Gulyás Gergely miniszter a TV-ben kérdésre úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem tartja elképzelhetőnek a hároméves elszámolást. Illetve, az egyévesnél hosszabb idejűt.
Valószínűleg megkapom a magamét, hogy a ballibsi (!) sajtó paneljeivel élek, megsúgom, hogy a valóság nem panel.
- - - R E K L Á M - - -
Gyurcsi ebédidejében a káprázatosan okos és celebszépségű felesége által előállított, harmónikus ízvilágú bablevest fogyasztotta, és hál'Istennek holnap is az lesz. Ez a bab Gyurcsi udvarában termett. Gyurcsi, ha eddig nem is szerette volna feleségét, most akkor is beleszeretne.
- - - R E K L Á M V É G E - - -
A végére egy megjegyzés.
Ha valaki elzárkózik egy - általa politikai oldalnak minősített - véleménytől, ami ráadásul semmi másról nem szól, csak egy erőből végrehajtott, a saját sorsunkat, sőt az egész országét érintő brutális támadásról, AZ politika.
| |
628. | [tulajdonos]: Vége | 2018-12-12 13:41 | Idáig néztem az M1-en a parlament (Parlament?!!!) ülését, ahol a házszabályok seregének a meghágásával megszavazták a Rabszolgatörvényt, és felszámolták a bíróságok függetlenségét.
Én sajnos már nem érem meg, hogy a jogszabályok ismét az igazságot szolgálják.
Ha fizikailag képes lennék elhagyni hazámat, megtenném. | |
627. | [tulajdonos]: Öregedés | 2018-12-09 22:26 | - Ahogy öregszem, úgy okosodom.
Nem, ez nem igaz. Ezt általában azok mondogatják, akiknek az agysejtjeinek a száma már olyan mértékben lecsökkent, hogy már csak olyan panelekkel tudnak kommunikálni, amilyeneket rohamosan csökkenő memóriájuk pont ilyen célra őrizget a számukra.
Oké, fogalmazzuk át!
- Ahogy öregszem, úgy leszek egyre tapasztaltabb.
Nem, ez sem igaz. A tapasztalat akkor keletkezik, amikor az átélt dolgokból következtetéseket vonunk le, tanulunk belőlük. - Ha ez a Colosseum mesélni tudna! - de nem tud. A történelem egyik meghatározó korszaka zajlott le benne és a környezetében, de ebből semmilyen hasznos - vagy akár haszontalan - következtetést nem volt le.
Tehát, ha valamit átéltünk, de nem tanultunk belőle, akkor az nem tapasztalat, legfeljebb élmény.
Ha az öregedés során csak annyi történik, hogy ugyanazt a hibát van időnk akár többször is elkövetnünk, akkor csak az átélt dolgok száma szaporodott.
Akkor most így biztos jó lesz:
- Ahogy öregszem, egyre több az élményem.
Hát persze, hogy ez sem igaz.
A néhány évtizeddel ezelőtti dolgokra tulajdonképpen nem is emlékszem.
No, a jó sztorikra igen, de csak azért, mert még akkoriban, amikor igaziból is emlékeztem rájuk, annyiszor elmeséltem, hogy rögzült, mint az egyszeregy. Tehát a történet úgy maradt meg, hogy az tulajdonképpen akárkivel is megtörténhetett. Ha nem úgy rögzült volna, hogy az elején "Én egyszer..." vagy "nekem volt...", akkor gondolkodnom kéne, hogy hol is hallottam.
Tehát az igazi élményanyagom nemhogy nőne, de csökken. Egyszerűen megfogalmazva, gyorsabban felejtek, mint ahogy tanulok.
Hát akkor mi az isten nő a korommal?!!!
Mondjuk, a kilóim száma. Azok rajtam nőttek fel. :)
Tulajdonképpen tehát, ha az eredeti panelt személyemre szabottan újra kéne fogalmaznom, az így hangoznék:
- Ahogy öregszem, úgy korosodom.
| |
626. | [tulajdonos]: nem legyintek | 2018-12-04 00:34 | Minimal Planet a maga visszafogott, esetlen módján megszólított.
"455. [tulajdonos]: legyint 2018-12-03 21:30 Próbálok elképzelni egy olyan Dokkot, ahol akkor is sóhajtoznak a sóhajtozók, amikor éppen egy magyar oktatási intézményt lehetetlenítenek el az ukránok, románok, szlovákok.
Tényleg próbálom elképzelni, de nem megy. "
Be lettem skatulyázva.
"Sóhajtozók" lettem.
Már eleve a többes számot nem értettem, mert - sajnos, úgy látom - ebben a témában más nem nyilvánult meg, pedig szentül meg voltam győződve, hogy sokan jelezni fogják egyetértésüket, hiszen egy olyan portálon vagyunk, ahol okos, tájékozott és hazájukat szerető emberek vannak.
Minimal Planet viszont relativizál. És maszatol. Arról, amit én említettem, nincs is véleménye, viszont számon kéri rajtam, illetve a "sóhajtozókon", hogy miért nem sóhajtoztunk akkor, amikor a környező kormányok a magyar iskolákat lehetetlenítették el.
Egy biztos: - Ha Minimal Planet akkor azt szóvá tette volna, én biztosan nem írtam volna rosszalló, értetlenkedő és cinikus megjegyzéseket.
Hát persze, hogy nem értek azzal sem egyet! Viszont azokat a kormányokat mások választották meg, azokra a választásokra nincs befolyásom.
Ez az eset viszont itt van, Magyarországon, és a saját kormányom hozott olyan döntést, amivel szégyent hozott rám is, tehát engem közvetlenül érint. És az itteni választásokra elvileg még befolyásom is lenne.
Bár, ahogy "klubtársam" reakcióját - mint egyedülit ebben a témában - látom, a befolyásom minimális.
Kedves Minimál Planet!
Én szeretnék egy olyan Dokkot elképzelni, ahol a költők, mint az értelmiség krémje, magukon hordozva a szavak mestereinek a terhét és felelősségét, kiállnának az értelmetlenség, az önzés, a szándékos károkozás ellen, segítve azoknak is a tájékozódásban, akiknek erre nincs lehetőségük, akik éppen most kapták a nyakukba az évi 400 óra túlmunka fenyegetését, ezzel ismét egy taszítást a külföld felé, és akiknek még annyi lehetőségük sincs szavuk felemelésére, mint nekünk!
Kérlek, legközelebb szólj, ha olyan ügyben, mint amit említettél, tiltakozni szeretnél, én támogatlak!
| |
625. | [tulajdonos]: Elmegy | 2018-12-03 18:19 | Félve írom egy kicsit, mert tartok tőle, hogy lesz, akit bosszantani fog.
Mert, ugye, ez egy irodalmi portál.
De azért én merek összefüggést felfedezni az irodalom és az oktatás között.
A CEU idáig húzta. Megy, és érdekes, de van, ahol tárt karokkal várják.
Engem némileg vigasztal, hogy így viszont lesz lehetősége a két unokámnak, hogy valamikor tanulmányokat folytassanak náluk.
| |
624. | [tulajdonos]: Maruti | 2018-12-01 11:01 | Nejem reggel kiment a veresi piacra.
Általában akkor szokott telefonálni, hogy menjek érte, amikor a sok szatyor már a bokáját verdesi, hogy menjek érte.
Mivel napok óta elég hűvös van, nem akartam úgy járni, hogy nem indul a kisautö, illetve nem is lehet kilátni belőle, lementem, és beindítottam, melegítettem. Közben piszkálgattam a körmömet, doboltam a műszerfalon, simogattam tekintetemmel az évek alatt minden porcikáját már saját testemként megismert fél métert, ami körbevett.
Most tudatosult bennem, hogy a kilométeróra 150-ig van skálázva.
Igen, emlékeim szerint egyszer, amikor a kistarcsai kórházba mentünk, már mutatott 110 km-t azon a hosszú lejtőn, ami Gödöllő és Tarcsa között van. Nagy élmény volt, meséltem is barátaimnak.
Lehet, hogy vontatással fel lehetne tornázni talán 120-ig is, de utána valószínűleg felemelkedne, mint egy papírsárkány. Attól kezdve - Pitot-cső híján - úgysem tudnám, hogy mennyivel megyünk.
Az óra mégis 150-ig van kalibrálva.
Analógiát találtam abban, hogy én meg ismerem a betűket... :) | |
623. | [tulajdonos]: Egy asszony szemével | 2018-11-30 12:42 | - Na, hogy a rossz fene végre hazaette…! Muslincák köröznek bágyadtan felette,
cipője lehányva, a szája kanális… Megjósolta apám, és szegény anyám is…
Egyszer józanodj ki! Most bűzlesz a sörtől, de holnap lekaplak mind a tíz körmödről!
- Lelököm az ágyra. Lepedőnek – annyi. Nem fogom a cipőt mégsem rajtahagyni!
Kioldom az övet, a nadrágját tépem, koszosan nem hagyom rajta semmiképpen…
* * *
… Minden megbocsátva! Szent a béke ismét! Mert ez a jó ember eltakarta „kincsét”,
rám kiabált: - Hölgyem! Hagyjon békén, kérem! Engem otthon vár a kedves feleségem!!! | |
622. | [tulajdonos]: irodalom | 2018-11-23 19:13 | Most egy napig nem jöttem fel a Dokkra. Ennek egy részében szét volt szedve a számítógépem, amikor összeraktam, felnéztem, jókor, mert így legalább tudtam szavazni. Aztán szétbombázzam a szobámban az egyik heverőt, áthelyeztem a lábait, de addig nem fértem a géphez. Jó, ez nem érdekel senkit, csak azért mondom el, hogy még a körülmények is segítettek abban, hogy ne töltsem minden szabadidőmet a Dokkal.
No, már itt vagyok, körülnéztem.
Olyan beírás egy nap alatt, ami az irodalommal foglalkozott, alig. Összesen a végejó játék, Szololay naplói és néhány naplóbejegyzés, néhány üzenőfali egymásnak szánt üzenet szólt versekről, az irodalomról.
Tulajdonosi vagy szerkesztői írás, ami nem valami személyes dologról szólt, nem akadt.
Egy kérésem lenne!
Ha megszületne egy olyan döntés, hogy lekapcsolják a csillárt, akkor azért szóljanak az illetékesek! Lenne néhány írásom, amit szívesen lementenék. | | Olvasói hozzászólások nélkül621. | weinberger: patkányvers | 2018-11-21 22:50 | Patkányvers rímrontmányokkal
Ültek a kemencepadkán: egy görény, egy hód, egy egér. Hívták, de nem jött a menyét, maga helyett küldte fiát.
A szobának nincs csillárja: ráesett egy hermelinre; kettőt pattant, csak úgy porzott, őrintve a torkos patkányt. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|