. . Kelebi Kiss István m∙i∙n∙d∙e∙n∙t∙∙∙∙f∙ö∙l∙f∙a∙l∙ó . . mondják legyen minden glédában itt rendet lásson az ki agyamba benyit a rejtett polcokon leltári számozott legyen a Nem Tudom s mikor a célok is szabványosítva már és lombikban készül a Mindent Fölfaló Szabály hogy levadássza a maradék vágyakat már senkit nem fog érdekelni Te ki vagy (és téged sem hogy ki Ő) . . . . Kelebi Kiss István ú∙t∙r∙a∙v∙a∙ló . . hiába adsz hidanként új nevet a folyónak vize halai változatlanok azonban megeshet a túl sok hídtól már nem látszik a folyó akkor te elképzeled a vizet halakat ettől boldognak érzed magad és nem gondolsz arra hogy nem maradt esélyed korsód megmeríteni és nem tudsz halászni sem
* mikor beszántottad a sok mutáns hasonlatot mit látsz mi maradt százból alig tíz sor ezeket ültesd el és várj amíg gyökeret eresztenek majd szárat levelet nevelnek és fölszívnak téged így része leszel a virágnak és mikor magvakat hoz azokban már ott leszel te is
* hasznosak a tépőzáras gondolatok mert sokszor nyithatók-csukhatók mindig legyen nálad elegendő ihlettabletta (tartalék is kell) és önbizalom-járókeret az apróbb versikékhez pedig gólyaláb célszerű a fejben hordható mellébeszélő komoly segítségedre lesz mikor szép tiszta rajz helyett csupán satírozol . .
. . Megmagyarázhatatlan gyűlölet? (Szokolay) Zoltán barátom feltételezése szerint igen. Magam inkább az illető május 22-ei, első fellépését követően Márk által felállított diganózisra, a komikus arroganciára gyanakszom. Ami szerintem a komikus önhittségből fakad. De sietve hozzáteszem – nehogy én is ez utóbi hibába essek –, egyáltalán nem biztos, hgy nekem van igazam. By the way, kiegészített statisztika: 05.22-én 20-ból 19; 06.04-5-én: 12-ből 11; 06.16-án: 9-ből 9; 06.17-én 5-ből 5; 06.21-én 8-ból 6,5 [sic! hat és fél!] — összesítve 54-ból 50,5 [ötven és fél] = 93,51%, illetve megfordítva 6,49%. . .
...EGYIK LEGNAGYOBB VERSÉVEL . . Kányádi Sánsor HALOTTAK NAPJA BÉCSBEN . . Befonnak egyszer téged is valami pompás koszorúba idegen lesz majd és hideg minden akár e bécsi utca elgurulsz mint egy villamos utánad felgörbül a vágány . kutyatej páfrány tör át a járdán . kit érdekel hogy erre jártál . Oszlopnak vetett háttal hallgattam az ágoston-rendiek fehérre meszelt templomában hallgattam a rekviemet . Mert a legárvább akinek még halottai sincsenek bora ecet könnye torma gyertyájának is csak korma álldogálhat egymagában kezében egy szál virággal mert a legárvább akinek még halottai sincsenek . Mondják hogy ítéletidõ tombolt összeért a temetõ s a mennybolt vízszintben állt ösvénnyel az árok egymást se látták a gyászhuszárok toccsantak térdig tövig derékig senki se látta mégis beszélik és a sírok is mint a leláncolt bárkák táncoló farukat föl-le-föl dobálták volt minden egérlyuk gurgulázó korsó . s hogy elúszott volna akkor a koporsó . dunából tengerbe ki az óceánra dunából tengerbe ki az óceánra . úszik a koporsó zene a vitorla úszik a koporsó zene a vitorla . Menjen innen kis vörös gömböc rúgott felé a fitos kis kóristalány és wolfgang amadeus mozart a megszégyenítéstõl még vörösebben kioldalgott az öltözõbõl a gnädige frau nem gyõzte várni a kocsi nemsokára visszajön hajolt földig a cseh portás és wolfgang amadeus mozart kilépett az utcára föltekintett a csillagokra a csillagok épp akkor kezdtek fürödni a fölérkezett muzsikában és wolfgang amadeus mozart megtörülgette homlokát és nekivágott gyalog . dunából tengerbe ki az óceánra úszik a koporsó zene a vitorla . Mit szólhat isten amikor heréltek zengik az õ dicsõségét csupa semleges hang neutrum neutrum neutru-u-um . Mondják sõt írja az histoire de la musique encyclopédie de la pléiade egyébként kolozsvárott a vasile alecsandri tíz szám alatt lakó dr schuller rudi barátom bárkinek aki franciául nem értené szívesen magyarra né- metre vagy románra fordítja azt a részt hogy a nagy utazók les grands voyageurs állítása szerint a legistenhátamögöttibb les plus lointaines civilizációk bennszülöttei akik a szomszédos törzs tamtamja iránt is teljesen közömbösek valának egyedül mozart zenéje hallatán kezdték hegyezni a fülük . Fehér templomokban fehér imádságot hej regõ rejtem . fekete templomban fekete imát hej regõ rejtem . fehér templomokban fekete imát hej regõ rejtem . fekete templomban fehér imádságot hej regõ rejtem azt is megadhatja az a nagy úristen . Gágogó ludakkal hápogó récékkel tetves csirkékkel varas malaccal egy- közös tenyérnyi udvarról alkoholmámorban fogant koszos kis kölykök serege bámul a hangnál sebesebben tovaívelõ gépek egére . szállj le világ állj meg világ sohase érünk utol . Oszlopnak vetett háttal hallgattam az ágoston-rendiek fehérre meszelt templomában hallgattam a rekviemet . Dies irae dies illa szórhat szikrát a favilla festve divat a szempilla . megásni tûz elföldelni megásni tûz elföldelni megásni tûz elföldelni . az a nap ha mégis eljõ lobbot vet égnek a felhõ lábon lángol minden erdõ . tüzet immár sokat láttunk égõ várost is csodáltunk poklok poklára is szálltunk . megásni tûz elföldelni megásni tûz elföldelni megásni tûz elföldelni . csak a bíró késett eddig bûn bûn alól új bûnt vedlik s nem tudhatjuk vajon meddig . tartatunk ítélet nélkül s mint bûnhõdtünk azt is végül nem róják-e vissza vétkül . megásni tûz elföldelni megásni tûz elföldelni megásni tûz elföldelni . lám a kétség belénk dobban hihetünk-e vajon abban mi sem marad megtorlatlan . Ezerkilencszáznegyvennégy június másodikán nagyvárad szõnyegbombázásakor egy anyának négy szép gyermeke maradt a romok alatt kettõ négy hat nyolc éves korukban ölték meg õket mondja el minden esztendõben a feleségem amikor idáig és a naptár-igazítással ez az õ békeverse . poklot miattuk ki reszket aki gyõzõtt aki vesztett? . bûn a vég és bûn a kezdet . Kezdem megszokni hogy a kéz nehezen moccan kézfogásra elmarad vidám parolája s a tekintet semmibe néz . még szelídnek indul a szó de már a mondat enyhén karcos és sejteti a riadót mely mindnyájunkra annyi bajt hoz . jó volna kezet rázni ismét s a vállat átölelni testvér mielõtt bután el nem esnék mielõtt bután el nem esnél . Én királyom nagy királyom ki születtél kolozsváron gyertyámat most érted gyújtom szál virágom néked nyújtom . mennyben s pokolban szószóló légy érettünk közbenjáró . Fölséges uram kend hogyha férkõzése volna közelébe kérje meg odafent . hogy vetne már véget a nagy protokollnak dolgaink romolnak s bizony hogy avégett . s lenne védelmünkre hogy ne kéne nyelvünk féltünkben lenyelnünk s önnön szégyenünkre . Küküllõ-angara maros-mississippi küküllõ-angara maros-mississippi . hazamegyek haza már maga se hiszi hazamegyek haza már maga se hiszi . szóródik folyton porlódik él pedig folyton porlódik szabófalvától san franciscóig szabófalvától san franciscóig . Uram ki vagy s ki mégse vagy magunkra azért mégse hagyj ajtódon félve kaparász . kis szárnyával e kis fohász gyermeki hangon gügyöget dícsértessék a te neved . Aj miféle népek volnánk szégyentõl mért ég az orcánk mivel vétettünk mi többet mint akár a legkülönbek . vén zsidók ószövetségi nyelvével kéne most élni de hallgatunk senki sem mer feleselni az istennel . verjed bartók verd a dobot frakkod szárnya tüzet fogott ég a kunyhó ropog a nád tüzet fogott ég a világ . Harmincnyolc éves voltam amikor krisztina a majdnemhogy meztelen szép stájer lány egy pohár whiskyre hívott engem a singerstrasse sarkán szegény vagyok szívecském s idegen macht nichts mondta halottak napja van megittunk aztán kétszer két felet az zsuzsanna az szép német leány bécsben lakik tiefengrab utcáján was für ein gedicht vier jahrhunderte alt piros rózsa tündöklik orcáján szép kaláris tetszik az ajakán kit sok vitéz kíván . szép voltát csudálván de csak heában szeretik sokan lennék ma néked ingyen a zsuzsannád de gyász a gyász halottak napja van többet szólnom dolgunkról nem szükség csókot adott kedvesen cuppanósat s intett elég ha két schillinget hagyok a ruhatárnál . Hallgattam hát oszlopnak vetett háttal az ágoston-rendiek fehérre meszelt templomában hallgattam a rekviemet . Volt egy kevéske földünk-kertünk isten elõtt se térdepeltünk üggyel-bajjal de megvalánk panaszra nem nyílott a szánk fohászra is inkább szokásból s hogy õrizne meg a kaszástól . Rólam is majd emlékezzél megvizült hátamon az ing mint a bujdosó kossuth lajosén mikor a törökhöz folyamodott megvizült hátamon az ing olyan egy beszédet vágtam ki én is rossz lábom a kapunyílásba vetve nehogy becsaphassa az orrom elõtt mert akkor oda az egész virrasztás égen volt még a hajnalcsillag amikor odaültem a kapujába nehogy elszalasszam ma is megvizült hátamon az ing akár a szegény kossuth lajosén fél kezemmel a kapukilincsen a másikkal botomat szorongattam mint a torkomat a visszanyelt szavak finomnak kellett lennem különben nem érek célt s ott rothad a kicsi rossz szénám akárcsak a tavaly a kicsi rossz szénám amit a tagútban kaszáltam a tagútban s harmadában amit régebben nagyidõ elleni harangozás fejében a minden háztól kijáró kupa búza mellé ingyen jussolt a falutól a harangozó megvizült hátamon az ing amíg kértem a mérnök urat adna egy fogatot arat a nép mindenki a mezõn áll az iga ingyen eszik a ló közérdek is hogy az a kicsi rossz széna födél alá kerüljön a harmada csak az enyém a harmada majd meglátjuk úgy dél felé hé-te-hé hé-te-hé suhintotta felém a szót úgy dél felé hogy suhant volna válaszul a bot de akkor oda a cél a kicsi rossz szénám hé-te-hé csavarni lehetett volna az inget a hátamon mint a szegény bújdosó kossuth lajosén ott égje el a tûz vagy ott rothadjon ítéletnapig . s már nem is a lába a botja hozza az én hetvenen túli földig alázott édesapámat . Róla is majd emlékezzél akiért a földre jöttél jézus meg ne feledkezzél . adjad hogy jó véget érjen . de szándékod felõl kérdezd meg mielõtt harsonáid megfúvatnád . Rikitó rézpetúniák szirmain gyémánt harmat fürdõzõ pufók angyalok tomporára rápall a karnagy mise és mese csörgedez eltrillázgat a szoprán és földöntúli édeni nyugalmat balzsamoz rám . párától glóriás puliszka-óriás . susog a tej surrog a tej csobog a tej a bársonyos az édes . csak ennyi kell csak enni kell csak ennyi kell az esti üdvösséghez . mise és mese csörgedez köcsögök cserépfazekak messzi beszéde hallszik . kérõdzõ kedves bivalyokra gondol a tej s megalszik . Tu esti vapaie fara grai de dincolo de matca mumii te vagy a láng a szótalan az áldott anyaméhen túli világvégét érintõ angyalok szárnyaitól szoktál kigyúlni . ó itt maradnom adj erõt örökre itt legyek megáldott hol sötéten enyésznek el gyilkos hiábavalóságok . nem tudhatja század se szem oly mélyre nem lát olyan távol hová fészkemre menekít egy tûzpillangó a halálból . Befonnak egyszer téged is valami pompás koszorúba idegen lesz majd és hideg minden akár e bécsi utca wie die glocken ihren schall verloren felejted hamar minden örömöd . Akarva nem akarva itt meg kell állanunk valami eltakarta vezérlõ csillagunk . pedig sehol egy felhõ nincs egy tenyérnyi folt más csillag sincs ha feljõ egymaga lesz a hold . ormok és tornyok dõlnek egymásra hangtalan minden ránca a földnek kisímul boldogan . ki elkezdett bevégez nincs gondunk ezután talpunk alatt a csöndes gömbölyû óceán . Ahogy a harangok a harangszót felejtem hamar minden örömöm . bort ide angyalkák az ajtóm elibe világból válni akarok szabadok közé szállni . Utána már semmi sem következhet csak a lebegés olyan szegényen akár egy hidrogénatom de megkísérthet még a félsz ha netán eszükbe jutna elvenni az egyetlen megmaradt elektronunkat is ∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙így legalább megvolna még a remény a tíz-húsz milliárd évnyi jövendõbe vethetõ hit a feltámadásra vagy valami ahhoz hasonlóra . . 1978 . . A VERS A SZERZŐ ELŐADÁSÁBAN:
. .
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
