NAPLÓK: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS Legutóbbi olvasó: 2024-04-27 15:56 Összes olvasás: 19106| 147. | [tulajdonos]: BIZONYÍTÓ "IRAT" | 2024-03-27 05:13 | Filip Tamás ténynek állítja be a véleményét és véleménynek az általam "iratokkal" bizonyított tényeket.
Ez így nem maradhat.
Akkor sem, ha a Jószándékú beszélgetés című napló - érthető módon - besokallt a kiigazításaimtól.
Pedig nem ÉN (!) mondon ugyanazt, könyörgöm, hanem Filip akarja UGYANÚGY nem érteni, mintha részemről közben nem történt volna meg az "iratokkal" történő bizonyítás!
Ezért nég egyszer közzé kell tennem hamis tényállítását és a bizonyító erejű irataimat.
Aki már olvasta őket, azok ne olvassák!
Filip viszont végre - TÉNYELG - olvassa el őket és méltóztasson felfogni azok tartalmát.
Mert ennyiszer nem hányhatom falra a borsót!
Filip hamis tényállítása a teljes szövegkörnyezettel együtt.
"Ami pedig Szepes Erikát illeti, korábbi működése iránti tiszteletem kifejezése mellett kénytelen vagyok azt mondani, hogy főszerkesztő-helyettesként az égadta világon még semmit nem tett a Dokkon. Ez is tény, ráadásul cáfolhatatlan. Nem zavar engem, hogy nem csinál semmit, de nem értem, miért kell pajzsra emelni? Ez egy annyira értékes semmit nem csinálás, hogy méltó az odaadó, sőt ódaadó figyelmünkre? Ha így van, akkor újragondolom az egészet."
Ebből emelem ki, hogy : "Nem zavar engem, hogy nem csinál semmit, de nem értem, miért kell pajzsra emelni? Ez egy annyira értékes semmit nem csinálás, hogy méltó az odaadó, sőt ódaadó figyelmünkre?"
Ezzel szemben Szepes Erika pár hetes itléte óta olyat tett a Dokk-on, amit előtte egyik előző Dokk főszerkesztő helyettes sem.
BEMUTATTA, HOGY MI, GYAKORLÓ DOKKEREK HOGYAN EMELŐDHETÜNK BE EGY EGYETEMI TANULMÁNY SEGÍTSÉGÉVEL A NAGY SZÉPIRODALMI ÓRIÁSFOLYAMBA. A GÖRÖGSÉGTŐL NAPJAINKIG ÉRTVE.
Erre, vagyis műveink irodalomtörténetbe emelésére eddig itt nem volt, nem lehetett példa.
Jónás sem tett - tehetett - ilyet.
Szepes Erika egyetemi professzor ellenben megtette.
/ hatás szünet /
Tudom, hogy ez új szempont. Szokatlan lehetőség a nagy irodalomba, magába az irodalomtörténetbe való bekerülés. Sokakban fel sem merül ennek a lehetősége. Jónéhányan költőnek lenni sem vágynak itt. (Hobbisták akarnak maradni - ettől még írhat valaki maradandót, és az ellenkezője sem biztosítja a sikert, de...! DE...!!! Nem folytatom.)
Mostantól lett azonban egy új lehetőség a Dokk-on Szepes ÍErika színrelépésével a nagyon komolyan - a legkomolyabban - gondolkodók számára.
(Hagsúlyozom, ez - vagyis a komolyan gondokodás - önmagában kevés. Deák Sárosi László dokker társunk azonban idén eleve megnyitotta a Dokk számára az utat, újonnan megírt "nagy verstanával", az irodalomelmélet felé.
Ezt a művet tanulmányozni kell - és érdemes. Akkor is, ha legnagyobb sajnálatomra a szabadvers szinte teljesen hiányzik nála, amit majd szóvá is kell tennem, ha eljutok odáig, hogy írhassak munkájáról.
Ezzel párhuzamosan történik a Dokk-kal, hogy pont az ELTE volt egyetemi tanára lett a főszerkesztő helyettes, aki annak idején verstanból vizsgáztatott minket, Az addigi 300 oldalas Szepes-Szerdahelyi "nagyverstan" társszerzője. De aki már akkor is arra kötelezett minket, hogy ne az ő könyvéből készuüljünk fel szabadbersből, mert abban csak 3 oldal foglalkozik ezzel. De ő megkövetelte, hogy Kecskés András 120 oldlalas könyvéből készüljünk (A vers hangzásvilága). Mert abban a szerző 20 oldalon foglalkozik a szabadverssel. Azzal zárva fejezetét: a szabadvers téma egyelőre felfedezetlen és további tanulmányozást igényel. (Ezért lepett meg, hogy Deák Sárosi "kihagyta".)
Ezt is már sokszor leírtam.
Ne tegyen úgy senki, Filip tamás sem, mintha még nem olvasta volna.
Ne engedje el a füle mnellett, mintha nem mondanám, mert ezzel őrületbe kergeti a Dokk olvasóit, akiknek emiatt újból és újból el kell ismételnem.
Hamradszor idézem Szepes Dokk-jegyzetét is, két dokker társunk, Payer Imre és Novák Valentin versének elemzésével. Holmi "meózgatás" helyett...
Az alig néhány hete nálunk "szürke eminenciáskodó" Szepes máris MENNYIT TETT A DOKK-ON!!! Illetve máris olyat tett, amire eddig egy dokk főszerkesztő helyettes sem volt képes.
Behelyezett "MINKET, DOKKEREKET" az irodalomtörténetbe.
Idézem megint a "süketnek tettetés" miatt:
MERT EZ A BIZONYÍTÓ IRAT, HOGY SZEPES KORÁNTSEM "DOKK-TÉTLEN"!
----
Alkaioszról, az első ógörög politikai költőről írja: Harmadszor a versről című jegyzetében.
"Teljes értékű életet élő költő volt: támadt, védekezett, hadakozott – ami kellett –, de
élni is szeretett. Sok bordala közül itt most egyet idézek, amelyet a tárgyalt mértékben,
alkaiosziban írt:
Nem kell a bajnak önmagad adnod át,
mert el mit érsz, ha mindig a baj gyötör,
barátom? Ámde drága gyógyszer
bort a pohárba töltve inni.
(Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása)
A mai magyar költő is megtalálta azt a modern járművet, ami jelképezheti úgy az
életünket, mint Alkaioszét a hajó. Payer Imre egy alacsonyabb létszint felé vivő
járművet lát meg a HÉV-ben és a metróban, amelyek Alvilágba kígyózása az élhető
életet szállítja le a föld alá:
Fülledt kabátok dohszaga leng körül.
Rázkódik egyre, kattog a HÉV velünk.
Elmázolódott már a festék
a csinos, ám leeresztett arcon.
Két háborút ért egyszerü pápaszem,
egy gimnazista szárbigyulája és
kikényszerült , sok gondja, kínja
negyvenes, ötvenes életeknek
rázkódik együtt itt a személytelen
zúgásban. Álmos, vak, rohanó vasút.
Csak fut, csak éled egyre jobban,
és belehull a nehéz esőbe.
(A nehéz eső)
Novák Valentin mai állapotaink előzményét, sőt az előzmények maradványait találja
meg Aquincum romjain, ahol együtt fut a „római út” és a mai, „szétmálló betonút”:
Harsány, kék neolux. ( Vízvezetékre fújt.)
Szétmálló betonút – metropolisz üt’ér.
Aquincum falain hangya-limes – habarcs.
Itt többé angyali nő se kell!
Múlt Mával dulakod’. (Vén gladiátorok.)
Gaz vert amphiteátr! Árnyfenevad hörög.
Fullasztják autók gázai … Ő vezet,
Mégis földre legyűri HÉV!
Kőtár. Áll az idő. Óbuda romjain
átsüt római út. Vasbeton orgona.
Tárló: rozsdazabált fémcsövek és sinek –
dérként üt ki a talmi lét.
…
(Római [út]törők)
(Idézet vége.)
---------------------
Erre eddig egy dokk főszerkesztő helyettes sem volt képes.
De arra sem, hogy olyan magas színvonalon mutassa be harmadik dokker társunk új kötetét, ahogyan nem sokkal Dokk főszerkesztővé válása előtt ezt Marczinka Csaba kötetével tette.
Reméljük, ezt a munkásáágát Dokk főszerkesztőként is folytatja. Azt szeretném, ha az én következő kötetemet is ő mutatná be. Illetve ha valamennyi dokker kötetét ő mutatná be amíg ő nálunk a főszerkesztő helyettes.
Ettől még minden szerző saját kötetbemutatót is tarthat, a saját "csókosával"!
Miért ne?
Viszont ha Szepes mutatja be a kötetét, lehet, hogy jobban jár. Legalábbis szakmai értelemben. (Nem a magánéletet tekintve. Hiszen új könyvet bemutatni tényleg szexi. És van aki aki a Dokk-on erre vágyik.)
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
