NAPLÓK: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS Legutóbbi olvasó: 2025-04-02 09:35 Összes olvasás: 23121| 188. | [tulajdonos]: JOGI EPIZÓDOK | 2025-01-09 04:33 | DUZZAD A REGÉNY-ALAPANYAG
A szerkesztőségi főemlős etológiája című könyvemben majd fontos epizód lesz annak a néhány Dokk-pernek a története, amelyben a szerző a Net-korszak első gyermekbetegsége, a törvénytelen és név nélküli komment gyalázkodás ellen küzd a jog eszközeivel, illetve egyben a saját szólásszabadságának szerez érvényt.
Irodalmi "metaforrázás" kontra becsületsértő gyalázkodás.
(Mindennek a Markó utcai törvényszéki főépület ad majd helyszínt, amelynek udvarán anno Szállasit is kivégezték. A szerző megkeresi majd az udvar kövezetén azt a két betonfoltot, amellyel a később eltávolított akasztófák talapzatnyílását tömték be illetve simították el.)
Azért írom mindezt, mert az egyik felperesem naplójában (ő vezeti a Vádlottak padján naplót, amely máris stílben van), kéretlenül linkelte a Dokk-ra, mégpedig kizárásom ideje alatt, az egyik facebook bejegyzésemet.
Amely csak látszólag egy karácsonyi dal eléneklésének a felvezetése. Valójában a TEHETSÉGÁRAMLÁSRÓL szól.
Azt jeleníti meg.
S váratlanul „képbe kerül” Vesztergom Andrea is, aki egyik volt jogi ellenfelem, Szokolay Zoltán kísérője volt a Szokolay kontra Pálóczi per első tárgyalásán. A bíróság folyosóján találkoztam vele személyesen utoljára.
Illetve évekkel később még ezen a könyvheti rendezvényen. (A képen háttal.) Amikor ezt a fotót lőttem el Szokolayra.
free website to upload photos
Nem kéne képet feltenni haragosról.
Ritkán folyamodom ehhez, jobban szeretek „metaforrázni”, de most jó okom van rá.
Ugyanis Vesztergomnak velem ellentétben igenis KELLETT VOLNA (!) rólam fotót készítenie, három hete, december 20-án, és feltenni a netre, de - kicsinyes okból - nem tette.
Micsoda regényfordulat...
(Ilyet magától egy író sem képes kitalálni. Persze a nyelvezet, a stílus és a szerkesztői lelemény még csak ezután következik.)
De lássuk előbb magát a „tehetségáramlást”, amelynek akadályozásáról a kizárási perben is szó esik, s amelynek hatása alól Vesztergom, bármennyire is szerette volna, december 20-án -, nem tudta kivonni magát.
Amikor Dévai Nagy Kamilla kiszólított a pódiumra, Vesztergom, akit készületlenül ért, hogy én is fellépek, elbújt a hátsó széksorokba, hogy ne kelljen látnia. Hallania.
És hogy én se lássam.
Emiatt vettem észre!
Talán még a fülét is befogta, de az akusztika átvette a rezgést és akarata vagy sem, még a csontjaiban "engem hallott"!
Ez lett a büntetése.
Emlékeztek még arra, amikor a Gyurcsi a "vacsorapárti" összejöveteléről kitiltott, mert mindenáron énekelni akartam?
Igen, mert a rendezvényét Gyurcsi Dokk-estnek akarta nevezni.
És mert éppen énekelhetnékem volt.
Akkor hunyt el édesanyám és égni kezdett bennem ez, egy török népdal dallamfoszlányára.
Sok éve már meghalt az én apám.
Sok éve már maghalt az én apám!!!
tegnap reggel...
tegnap reggel élt még édesanyám,,,
élt még édesanyám...
édesanyám...
édes... anyám...
Neset Ertas török asik énekes Mühür Gözlüm című dalának egyik dallam-részletére készült.
Ezen dolgoztam éppen.
Ezt szerettem a volna az ominózus "Dokk-esten" a Dokk-közönségnek elénekelni.
Készre alkotni...
Mire rasszistának bélyegezve Gyurcsi kizárt a rendezvényről "erőszakosságom" miatt.
Majd hirtelen ott találta magát a Markó utcában. Hiszen az Európai út című, az Országos Roma Önkormányzat megbízásából készült havilap volt riportereként nem hagyhatom magam lerasszistázni.
A békéltető tárgyaláson láttam őt először: pont ilyennek képzeltem egy zúg-gyalázkodót.
Ott még leordítottam a fejét., de ennyi elég volt akkor - a következő tárgyalásra már nem mentem el. Nem akartam jobban kiszúrni velük (a feleségét sajnáltam meg, aki kocsival fuvarozta őt). Így végül ejtették az ügyet, de ma már bánom, hogy nem vittem végig.
Érdekes lett volna a folytatás.
Kéne a regénybe!
(A valóságelemek "kitalálhatatlanok": hogy Gyurcsi "izé-betegségre" hivatkozva (tapintatból fogalmazok így) megjelenési mentességet akar kérni, miközben jogsértő kommentjével engem aposztrofált beteg állatnak, ez egyszerűen "kitalálhatatlan". Ilyenkor az író csak ámul s szaporán jegyzetel.)
free website to upload photos
Ez a fotó a Gyurcsi-féle kitiltás idején készült, amikor a TEHETSÉGÁRAMLÁS arra sarkalt, hogy a gyalázat ellenére mégis elmenjek az ominózus "Dokk est-nek" legalább a helyszínére.
És mégis "fellépjek".
Átfogalmazva a város nevet.
Majd a fotót elküldve a polgármesternek, egy hason nevű rendezvény sorozat, akár helyi fesztivál megtartására tegyek javaslatot.
Ő örömmel fogadott, s kijelölte a helyi könyvtár vezetőjét kontakt személynek és meg is kezdtük az ügy lelevelezését.
Csak sajnos közben elhunyt a polgármester. Az újjal pedig nincs kapcsolatom. És azóta ilyen rendezvényt sem akarok már szervezni.
És az a török-magyar dal azóta sincs kész.
Folt került az optikára.
Elillant a tehetség, ahelyett, hogy áramolhatott volna.
Ennyire érzékeny a művészi lélek. Ezért súlyos vétek alkotói lelket ilyen-olyan kitiltásokkal "összezavarni"...
Mostanáig kellett várnom az újabb zenei flow-ra.
S most megint készül a török-magyar dal...
Szerettem volna annak idején a veresegyházi asszonykórust Dokk-oratórium éneklésére fogni, igaz, hogy a régi megszűnt, de most már meg tudnám szervezni az újabb asszonykórust, ott is... máshol is... Lásd az alábbi fejleményeket!
Következzék is végre az említett facebook poszt, ami helyett ide, a Dokk-ra kellett volna egy ehhez hasonló, csak bővebb, képes naplóesszét írnom!
(Ettől való eltiltásom a Dokk-on nagyon nagy kárt okozott nekem, éppen felívelő alkotói szakaszban lévén. Jogi keresetemben majd erre is kitérek!)
----------------------
share pic
FACEBOOK 2024. December 20.
VÉGRE ISMÉT pódiumra álltam 30 év kihagyás után. Mint itt már említettem, tavaly iratkoztam be Dévai Nagy Kamilla Krónikás zenede tanodájába kései „újrakezdőként”. (Miután Kamilla megnyugtatott, hogy a legidősebb tanítványa 73 éves és én még nem vagyok annyi.
Egyébként egy hölgyről van szó, aki hátulról 50-nek látszik, de ha szoknyában van, akkor 40 évesnek. Mint a feleségem.)
Nyilvánvaló, hogy Nagy Generációnk (1969-ben voltam 14 éves, még szűz, de már „figyeltem”) a szexuális és a beat-forradalom után most az öregségből is a legtöbbet fogja kihozni!
Én mindenképpen megkísérlem majd!
Énekesként történő visszatérésem is ennek megnyilvánulása.
Tavaly még ennyire hamisan énekeltem:
https://x.com/PalocziAntal/status/1746057280590594470
Énektanáromnak, Oláh Sándornak köszönhető, hogy most pontosabban intonálok, de még nagyon elégedetlen a légzéstechnikámmal, és igaza van.
Otthon is légzésgyakorlatokat kell végeznem, különben sosem jutnék előbbre, márpedig hátralévő életemben ősz bárd szeretnék lenni!
Sajnos, ahogy itt látom, rángatom is a fejemet éneklés közben. Fiatal dalosként nem voltam ennyire modoros: sürgősen le kell szoknom róla!
Ez a felvétel a Kassai téri katolikus templomban tartott karácsonyi koncertünkön készült, Budapesten.
Minderről a Dokk Irodalmi Kikötőben kéne fotó és filmmelléklettel ellátott napló esszét írnom, de egy jogvita miatt most nem tehetem.
A részletekről majd később, máshol…
Most a Krónikás tagok közös fórumára írtakat idézem, ahol Dévai Nagy Kamilla rajongójának, Veszergom Andrea költőnek a fotósorozata áll.
Ezt a klipemet azonban nekem kellett oda betennem. (Nem véletlenül.)
„Itt az én fotóm is, amit Vesztergom (egy régi "műfaji" rivalizálás miatt) kihagyott - többet majd a facebookon: szeretett volna úgy tenni, mintha nem is lettem volna ott. (A hangom azért így is utolérte.)
Elnézést, hogy a végén villámgyorsan eltűntem, de nem ezért, hanem mert rettenetesen átfagytam, mint látjátok nincs rajtam kabát, s rohantam vissza a kocsihoz. Most azonnal indult - és jól visszamelegített. Én ezt tekintem "első éves vizsgafellépésnek". Majd szóljatok, hogy ne rángassam ennyire a fejemet éneklés közben, mert nem vagyok idegbeteg. (MÉG.)”
Idézett szöveg vége:
A dal az alábbi link megnyitásával hallgatható meg.
https://x.com/PalocziAntal/status/1869959575136268455
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
