NAPLÓK: A HÁRMAK Legutóbbi olvasó: 2025-05-11 20:06 Összes olvasás: 19501| 86. | [tulajdonos]: WOKE-CUNAMI ELŐTT | 2023-09-13 22:50 | A MIX naplóban írtam részletesebben is A HÁRMAK napló „átlényegítéséről”, mert Füri Mária feltett oda egy félreértésen alapuló szöveget, amely így hangzik:
„Magam nem vagyok elég magamnak/ Legyünk legalább hárman/ Ha már így sikerült hogy a/ Naplóm neve A hármak/ Akarják vagy csak én akarom/ Nem érdekel az engem/ Az se ha mindig születik erről/ Ellenirat vagy pamflet.”
Erre fel idéztem ott (TESSÉK A MIX NAPLÓBAN JOBBAN MEGNÉZNI) Filip Tamással folytatott magánlevelezésemből AZ ÉN SZÖVEGEIMET (nem az övét, nem kell tehát engedély hozzá, ahogyan azt „tilinkós álparasztunk” Karaffa Gyula veti a szemre, ezzel kapcsolatos hülyézetében).
Filip válaszainak csak rövid tartalmi kivonatát ismertetem, mert ez bizonyítja, hogy felé jeleztem A HÁRMAK napló átlényegítésének szándékát. Azzal, hogy amennyiben véletlenül éppen hárman vagyunk itt neokonzervatív szuverenisták, akik a napokban egyszerre emelték fel a szavukat a bal-jobboldalian ellenzéki Dokk-politizélés ellen, köztük a „tilinkós álparaszt” – Karinthy szavával élve „Vatykos csuhász” (Karaffa Gyula) arcátlanul agresszív helytelenségei ellen, akkor legyünk ennek a „hármai”.
De nem úgy, ahogyan Karaffa Gyula azt csekély ételműen interpretálja.
A maga „böcsületes" (ál)paraszti eszével, vagyis ebben a tekintetben FOGALMATLANUL.
Ki kell őt (pontosabban az általa tévútra vezetett olvasókat) segítenem.
Mi, hárman, öntörvényű kiforrott karakterekként , irodalmi tevékenységünkben az esztétika rovására politikai engedményt nem téve – és főleg mint jobboldali szuverenisták – TÉNYLEG – csordázhatatlanok vagyunk.
Szemben az itt művészi fogyatékkal élők összebújási „nyájösztönével”.
Nekünk NINCS szükségünk egymásra. Létráink kétágúak. Nem kell "falhoz" vagy másik létrához támasztani, hogy megálljanak.
Nekik szükségük van egymásra.
Létráik egyágúak - legalábbis egymáshoz támasztják őket -, hogy megálljanak.
Így születnek itt a nagy folyóiratokban elfogadhatatlan kisteljesítmények.
Mi (A HÁRMAK) valójában bizonyos kérdések eltérő megválaszolása miatt olykor akár még idegesítjük is egymást.
Ők élvezik a közös pocsolyafürdőt.
Idegesítitek egymást? Akkor az jó nekünk – csillanhatna fel Karaffa szeme kancsalul.
Csakhogy!
Ez nem gátol meg hármunkat abban, ahogy látom az elmúlt napok naplócsörtéit, hogy közösen ítéljük el a parasztlázadásra uszítást (főleg parasztok nélkül), meg a nosztalgó proli osztálygyűlöletet (abból is akad itt a lejárt szavatosságú ételkonzervek között).
Nekünk elég, ha a titkos szavazataink négyévente találkoznak az urna-sötétben.
MÉGIS biztos vagyok abban, hogy velem együtt most Bátai Tibor és Filip Tamás is érdeklődve nézi meg ezt a videót egy távoli ország távoli, ráadásul csak volt (!) elnökének beszédrészletével.
Linkje a szövegem alján! (Feltéve, ha korábban nem látták, mert akkor elég, ha rápillantanak.)
Igen!
Az a távolság hirtelen eltűnik, és mintha magyar – leendő magyar – problémákra világítana rá ez a távoli, nagyon távoli (és mégis közeli) gondolatmenet…
De hát hogyan lehetséges ez?
A távolság ellenére érzett megmagyarázhatatlan – pontosabban MEGMAGYARÁZATLAN közelség.
És épp ez az!
Ezt a jelenséget igenis meg kell tudni magyarázni. Például A HÁRMAK című naplóban.
Bővebben erről később. Esszé formában. (A link csak a facebookra bejelentkezettek számára látható, mert én vettem föl - íme a woke-cunami itt is várható későbbi hatása, ami Amerikában már „mossa a partokat”)
https://www.facebook.com/paloczi.antal/videos/853001319435293
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
