NAPLÓK: A vádlottak padján
Legutóbbi olvasó: 2024-05-18 16:19 Összes olvasás: 56568488. | [tulajdonos]: adhok | 2023-07-30 12:27 |
A gyárkémény lila füstöt pipál, és befesti a szürke-sárga Holdat. Ember s állat gyorsabbra vált, vacsorát remélve vágtatnak több holdat,
léptük nyomán a csillagporos szántón csodák nyílnak, remények bomlanak. Egy jegenyenyár nyúlik magasra vádlón, teste olyan csak mint ami ottmaradt.
Valami szörnyű vihar előszele érzik, mert a temetőből létra ér az égig, s rajta láthatatlan lelkek egész serege lebben a mennybe s hív: gyere, csak gyere.
S mennék én is oda hová vágyok, amit otthonnak hívhatnék ezután. De széles a föld, és sok rajta az árok: s csal állok lefagyva, mélán és sután.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!