NAPLÓK: A vádlottak padján Legutóbbi olvasó: 2024-05-18 19:10 Összes olvasás: 56584487. | [tulajdonos]: megszól | 2023-07-17 12:15 | Minimal Planet egy bejegyzésében feltett egy kérdést, erre próbálok itt váűlaszolni:
Az eredeti, általa idézett vers így hangzott:
Dáciai bárd dala 1987-ből
Hallom, volt valami ötszáz velszi kissé kótyagos, ütődött pimasz, kinek volt mersze magát bárdnak nevezni s mi több, el is hitte, hogy az,
önjelölt dalosok, kedvence a népnek; büszkén ment mágjára valahány velszi bárd. Röhej, de ma már legenda, az emlékek élnek, s mindez annyiért:"Éljen Eduárd!"
Nos, hát én mondom:Éljen,éljen,éljen!, hisz általa virágzik ki majd az ország, nagy ember Ő,ő az én vezérem, bár van ki mást mond, /Ha mondják,hát mondják./
énn meg sem hallom az ilyen beszédeket. Most élek. Nem is olyan rosszul. Dolgom;csak írni hőskölteményeket, miknek refrénje ez: "Éljen Csaucseszku!/
(A szervilis költőkről akart szólni, s a kifordított világról. Mint mindenki tudja, a nagy vezért a népharag egy nap alatt elsöpörte a történelemből.)
Anno Nyíregyházán 1986-87-88-ban könyvárus voltam a főtéren. Volt egy pavilonom, amibe én naivan verseskönyveket vittem ki a központi raktárból (igaz, slágerkönyveket a "könyvmaffia" miatt nem is kaptam volna), így kerestem egy kis pluszt az autószerelői munkám mellett, és nagyon jókat beszélgettünk, majd söröztünk a barátokkal a pavilonnál, és utána. Ekkor volt egy barátunk, aki Hamvas írásokat csempészett át Romániából kézzel átírva, s azokat olvastuk, adta kölcsön, vagy másolásra. Egy kis forradalmi hevületű csapattá lettünk egy éven belül. A srácnak honvágya lett, Erdélyben maradt mindenkije, így hazautazott. A határnál a román határőrök-rendőrök levágták a haját és összeverve visszadobták (szó szerint) Magyarországra. Kopaszon, megalázva tért vissza Nyíregyházára közénk. A vers valamikor abban az időben született, s mivel könyvpavilonom volt, az eladó könyvekbe röplapokat, verseket tettem bele írógéppel megírva (volt egy Erika írógépem). Talán e miatt is figyeltek bennünket a "kopók", a besúgók, és műig nem értem azokat, akik azt gondolják rólam, hogy én valami vad kommunista lennék:
Soha nem voltam az, de mindig a normalitást törekedtem. Mióta keresztény vagyok (1986), azóta pártállástól és ideológiáktól függetlenül a normalitást próbálom számonkérni az emberektől és a politikusoktól, a jelenségektől, a folyamatoktól is.
Szóval itt a válasz Minimal Planetnek. Anno ezt a versemet gépelve nagyon sok vevőm könyvébe csempésztem, bár nálunk Kádár nem tartott ekkora személyi kultuszt, de a rendszere halálra volt már ítélve akkor!!
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|